Szent Sebestyénre emlékezünk, aki Rómában szenvedett vértanúságot a 3–4. század fordulóján.

Giovanni da Modena: Szent Sebestyén (15. század)

A vértanúként tisztelt Sebestyénhez mint segítőszenthez fordultak pestis és más – embereket, állatokat pusztító – járványok idején. Számos testvérület és kézműves céh tisztelte védőszentjeként, ereklyéinek birtoklásáért több település vetélkedik. 

Ünnepét egészen a 354. évi római kalendáriumig vissza lehet vezetni.

Chilei látogatásának utolsó napján, január 18-án a Szentatya a Kármelhegyi Boldogasszony, Chile anyja és királynője tiszteletére mutatott be szentmisét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ferenc pápa homíliájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

„Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában” (Jn 2,11).

Így fejeződik be az evangélium, amelyet hallottunk, és amely Jézus első nyilvános fellépését mutatja be nekünk: nem nagyobb és nem kisebb eseményen, mint egy ünnepségen.

Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) közös üzenetet adott ki a 2018-as ökumenikus imahét alkalmából.

Krisztusban kedves testvérek!

„Jobbod, Uram, dicső az erőtől…” / „Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6) – hangzik a 2018-as ökunenikus imahét mottója. Ez a mondat emlékeztet minket arra, hogy Isten a világ és a történelem ura, és nála van az  emberiség reménye.

Napjaink Európájának reményre van szüksége!

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által vezetett Maros megyei önkormányzatok támogatást nyújtanak a vízzel elárasztott, majd 2014-ben összeomlott bözödújfalusi katolikus templom újjáépítéséhez – írta január 15-i számában a Krónika című erdélyi magyar napilap.

Az érintett önkormányzatok a költségvetési megszorítások ellenére segítik az építkezést, mert véleményük szerint ez Maros megye egyik fontos magyar közösségi ügye. A vízzel elárasztott egykori Bözödújfalu közigazgatásilag Erdőszentgyörgy városhoz tartozik.

Szent Margitra, a nagy engesztelőre, IV. Béla király leányára emlékezünk ünnepén, január 18-án.

Árpád-házi Szent Margit a Keresztény Múzeum 
1500 tájáról származó színezett fametszetén

Margit 1242-ben született Spalatóban, Klissza várában (a mai Horvátország területén). Nevét Antióchiai Szent Margit, a középkor egyik legtiszteltebb női szentje után kapta, akinek ereklyéit Margit nagyatyja, II. András a Szentföldről hozta magával. Margit apja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt.

Brenner József, a vasvár-szombathelyi székeskáptalan nagyprépostja, Brenner János vértanú testvére mutatott be szentmisét január 8-án Boldog Apor Vilmos püspök tiszteletére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szertartáson koncelebrált Bognár István püspöki irodaigazgató, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa; Magyaros László győr-belvárosi segédlelkész, valamint Sámbokréthy Péter, a Szombathelyi Egyházmegye nyugalmazott lelkipásztora.

Remete Szent Antalra, a „szerzetesség atyjára” emlékezünk liturgikus emléknapján, január 17-én.

Az Osservanza-bazilika mestere: 
Szent Antal apát (1435 körül)

Szent Antalnak a keresztény hagyomány a legrégibb időtől fogva a „Nagy” megtisztelő jelzőt adta, annak ellenére, hogy Antal csak egy szegény közép-egyiptomi földműves volt, nem vitt végbe semmiféle történelemalakító tettet. Neve mégis mélyen belevésődött az osztatlan kereszténység történetébe, alakjából magával ragadó erő áradt, amely sok kortársát is elbűvölte.

Az alábbiakban tájékoztatást olvashatnak az idei csíksomlyói pünkösdi búcsúról, melynek szónoka Marian Waligóra OFSPPE, a częstochowai pálos kolostor házfőnöke lesz. Borsodi L. László ferences sajtóreferens összeállítását adjuk közre.

„Legyen nekem a Te igéd szerint” (Lk 1,38)

A zarándokok motivációi különbözőek, de a hívó szó azonos valamennyi zarándok szívében. A ma emberének szüksége, igénye van a mozgásra, nem csoda hát, hogy újra felfedezte a zarándoklatot, amihez természetesen hozzájárul az is, hogy sokkal könnyebb a helyváltoztatás, könnyebben eljutunk akár távolabbi kegyhelyekre is.

Január 16-án I. Szent Marcellre emlékezik a katolikus egyház. A IV. század elején, a Diocletianus-féle keresztényüldözés után megválasztott pápa – szigorú intézkedései miatt – hamar elvesztette népszerűségét.

A Diocletianus indította vérengzések oly nagy zavart keltettek a IV. századi keresztény egyház életében, hogy új pápát csak az üldözések megszűnése után választhattak: I. Marcell 308 májusában kezdte meg pápai szolgálatát. Maxentius császár uralkodása idejében, alig egy évig volt az egyház feje.

Január 14-én a déli Mária-imádság elmondása előtt a pápa a Jézussal való személyes találkozás nélkülözhetetlen voltát hangsúlyozta, az imádság után pedig elmondta, hogy jövőre már szeptemberben tartjuk majd az elvándorlók és menekültek világnapját, és kérte a hívők imáit chilei és perui útjához.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Miként vízkereszt ünnepén és Jézus megkeresztelkedésének ünnepén, a mai evangéliumi szakasz (vö.

Remete Pál 1381 óta hazánk védőszentje. Nagy Lajos király ekkor ajánlotta fel neki Magyarországot.

 

Pál 228 körül született az egyiptomi Thébában. Kiváló képzésben részesült, jól ismerte a görög és egyiptomi irodalmat. A hagyomány szerint 16 évesen elvesztette szüleit, és nagy vagyon birtokosa lett. 249-ben kitört a Decius-féle keresztényüldözés. Az ifjú Pál a vértanúk mellett olyan keresztényekkel is találkozott, akik – megtörve a kínzásoktól – megtagadták hitüket.

Keresztény Magyarország Portál - Nap Szentje - 2018. Január 14.  Nap szentje: Nolai Szent Félix (Bódog) áldozópap, vértanú  †256  Az itáliai Nolában szentelték pappá. Rendszeresen üldözték, de csodával határosan mindig megmenekült. Később püspökké kívánták tenni, de Ő maga helyett mást javasolt, és szent szegénységben hunyt el.  "Aki pókháló által menekült meg  Nolai Szent Félix (Bódog) áldozópap, vértanú (†256) Az itáliai Nolában született.

Hogyan élték meg a szentek a Jézusba vetett hitet és a nehézségeken túllépő bátorságot? – erről beszélt Ferenc pápa január 12-én a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmiséje homíliájában.

Márk evangélista könyvének második fejezetében (Mk 2,1–12) beszámol annak a bénának a meggyógyításáról, akit társai a lapos tető egyik nyílásán engednek le Jézus elé, ő pedig nemcsak a beteg testét gyógyítja meg, hanem a lelkét is, amikor megbocsátja neki a bűneit.

Szent Hiláriusz püspökre és egyháztanítóra emlékezünk liturgikus emléknapján, január 13-án.

Parmigianino: Szent Hiláriusz (16. század)

Hiláriusz 315 körül született Poitiers-ban, Gallia római provinciában. Életének a keresztségét megelőző időszakáról keveset tudunk. Megházasodott, és egy leánya született. 

Már érett férfi volt, amikor egy este a Szentírás olvasása közben mélyen megragadta Istennek önmagáról tett tanúsága. Elhatározta, hogy megváltoztatja életét.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2003. január 11-én iktatták be esztergom-budapesti érseki hivatalába Erdő Pétert. A bíboros, prímás ebből az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek.

Míg tizenöt évvel ezelőtt az Egyház legfontosabb feladata a helyének újra megtalálása volt a szabaddá vált világban, ma intézményes feladatainak ellátása jelenti a legnagyobb kihívást számára – mondta a főpásztor.

Erdő Péter felidézte, 2003-ban az egyházaknak, így a Magyar Katolikus Egyháznak is az előző évtizedekből hozott problémákkal kellett megküzdenie: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzésével, a felszámolt szerzetesi közösségek újraszervezésével, a bezárt iskolák újraindításával.

Tizenöt évvel ezelőtt, 2003. január 11-én iktatták be esztergom-budapesti érseki hivatalába Erdő Pétert. A bíboros, prímás ebből az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek.

Míg tizenöt évvel ezelőtt az Egyház legfontosabb feladata a helyének újra megtalálása volt a szabaddá vált világban, ma intézményes feladatainak ellátása jelenti a legnagyobb kihívást számára – mondta a főpásztor.

Erdő Péter felidézte, 2003-ban az egyházaknak, így a Magyar Katolikus Egyháznak is az előző évtizedekből hozott problémákkal kellett megküzdenie: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzésével, a felszámolt szerzetesi közösségek újraszervezésével, a bezárt iskolák újraindításával.

Január 10-én délelőtt a Szentatya folytatta a szentmiséről elkezdett katekéziseit. A dicsőségről, a mise eleji könyörgésről és a csend fontosságáról elmélkedett. Ferenc pápa beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az eucharisztikus ünnepségről szóló megelőző katekézisek során láthattuk, hogy a bűnbánati cselekmény segít levetni önteltségünket, és úgy állni Isten elé, amilyenek valójában vagyunk: bűnös voltunk tudatában és a bűnbocsánat reményében.

Közelség, az együttérzés képessége és következetesség – a lelkipásztor „hatalmának” három jellemzőjéről elmélkedett Ferenc pápa január 9-én, kedden a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmise homíliájában.

Márk evangéliumának mai szakasza (Mk 1,21–28) a hatalommal tanító Jézust állítja elénk. Ez egy újfajta tanítás – magyarázta a pápa. – Krisztus újdonsága éppen az volt, hogy birtokolta az Atyától kapott hatalmat. Az írástudókról és a törvénytudókról, bár ők is az igazságról beszéltek, az emberek mást gondoltak, mert szavaik nem jutottak el a szívükhöz.

Boldog X. Gergely (Piacenza, 1210 – Arezzo, 1276. január 10.) néven lépett fel a katolikus egyház történetének 184. pápája. 1268. november 29. és 1271. szeptember 1-je között a római egyháznak nem volt pápája, így X. Gergely pápa felszentelésekor végre lezárulhatott ez a hároméves interregnum. Gergely a hosszas vitákat szülő konklávén végül úgy szerezhette meg a bíborosokkétharmadának támogatását, hogy még csak pappá sem volt felszentelve.

Urunk megjelenésének ünnepén, január 6-án a nagyváradi római katolikus székesegyházban Böcskei László megyéspüspök mutatott be szentmisét.

Homíliájában a főpásztor arról beszélt, hogy a karácsonyi ünnepkörben a keresztény ember két fontos vonalhoz igazodhat. Az egyik a karácsony, Krisztus születése, a másik a vízkereszt, Urunk megjelenése. Ezeket a szentírási beszámolók alapján ismerjük meg, amikor a karácsonyt szemléljük. Karácsony hangulatát a szó és a hallás határozza meg, vagyis a megtestesült ige és az égi üzenet meghallása, vízkeresztet pedig a jel és a látás, azaz a csillag mint égi jel észlelése és követése.

Január 7-én, a déli Úrangyala-imádság elimádkozásakor a Szentatya a keresztséget kérő Jézus alázatosságára, az emberrel sorsközösséget vállaló Isten nagyságára irányította a hívők figyelmét. Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az Úr megkeresztelkedésének a mai ünnepe lezárja a karácsonyi időszakot, és arra hív minket, hogy gondoljunk saját keresztségünkre. Jézus fel akarta venni a Keresztelő János által hirdetett és kiszolgáltatott keresztséget a Jordán folyónál.

 Január 19.

*410 körül. +Favianis (a Duna melletti Mautern), 482. január 8.

Szeverin életének hátterét a római birodalom összeomlásának és a germán törzsek dél felé nyomulásának viharos időszaka adja. Noricum helyzete vigasztalan volt: fosztogató és gyújtogató hordák pusztították, mindenre rátelepedett a rettegés, a szegénység és a reménytelenség.

Ezt megelőzően a 4. századi Noricumban élénk és virágzó missziós tevékenység bontakozott ki.

Szent Szeverin életének egyetlen ránk maradt forrása (Vita Sancti Severini), amely tanítványától, Eugippiustól (+ 533 után) származik, sem származását, sem korát nem közli.

erenc pápa: Ne tartsuk Jézust fenyegetésnek vagy akadálynak életünkben!

Vízkereszt ünnepén, január 6-án is a hívekkel közösen imádkozta el a Szentatya az úrangyalát a Szent Péter téren. erenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, szép ünnepet!

Ma, az Úr megjelenésének ünnepén az evangélium (vö. Mt 2,1–12) három olyan magatartásformát mutat be, amelyekkel az emberek Jézus Krisztus eljövetelét és világnak való megmutatkozását fogadták.

Nyilvános tevékenységének megkezdése előtt Jézus a Jordán folyóhoz ment, Keresztelő Jánoshoz, aki megkeresztelte őt. Jézus keresztelkedése epifánia, istenségének jele: keresztelkedésével igent mond az Atya akaratára. Megkezdi földi küldetését, hogy megmutassa Isten szerető jóságát. Az ünnep görög neve teofánia, vagyis Isten megjelenése: az Atya szózata hallatszott az égből, s a Szentlélek galamb képében szállt alá a megnyílt egekből.

Az epifánia (vagy teofánia) Isten megjelenése, működése Krisztus emberi mivoltában.

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház, parancsolt ünnepként. Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés a hagyományosan ilyenkor végzett vízszentelésből ered.

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án a gnosztikus Bazilidesz (II. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert tévesen azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává.

Idősebb Oszlopos Szent Simeon, vagy röviden csak Oszlopos Simeon, görögösen Szimeon Sztülitész (ógörögül: Συμεὼν ὁ στυλίτης, latinul: Simeon Stylites), (kb. 388 – 459. szeptember 2.) szír szerzetes, stylita. Általában őt szokták Oszlopos Simeon alatt érteni.

Élete

A Nikopoliszi tartomány Szisz nevű helységében született. Fiatalon Teleda kolostorának lett a tagja. 9-10 évet élt itt igen szigorú aszkézisben: böjtjét csak vasárnap függesztette fel, két éven át félig eltemetve töltötte napjait a kolostor kertjében, s olyan kegyetlen ciliciumot viselt, hogy sebeinek szagát nem lehetett elviselni.

Január 3-án a Szentatya folytatta a szentmiséről elkezdett katekézissorozatát. Ezúttal a mise eleji bűnbánati cselekményről elmélkedett. Ferenc pápa katekézisének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Folytatjuk az eucharisztikus ünneplésről megkezdett katekéziseket. Ma a bevezető szertartások keretében a bűnbánati cselekményt vesszük szemügyre. 
Józanságában a bűnbánati cselekmény elősegíti azt a magatartást, amelyet fel kell vennünk a szent misztériumok méltó megünnepléséhez, vagyis el kell ismernünk bűneinket Isten és testvéreink előtt, el kell ismernünk, hogy bűnösök vagyunk.

A XIII. század egyik nagy misztikusa Folignói Szent Angéla itáliai ferences rendi apáca volt. Liturgikus emléknapját január 4-én ünnepli az Egyház. A Theologorum Magistra – a teológusok mesternője – misztikus látomásait gyóntatóatyja jegyezte fel és fordította latinra.

„Az Istentől jövő igaz és tiszta szeretet a lélekben él,
lehetővé teszi hibáink és az Isteni Jóság felismerését,
amelynél nincs nagyobb.”

Folignói Szent Angéla 1248 körül született, jómódú családban.

 

Jézus Szent Nevének ünnepe a kereszténység kezdeteire nyúlik vissza. Tiszteletének felélesztése és elterjesztése Nyugaton Sziénai Szent Bernardinnak köszönhető. 1530-ban VII. Kelemen pápa engedélyezte a ferences rendnek, hogy zsolozsmával is tisztelhessék Jézus Szent Nevét. Liturgikus emléknapja II. János Pál pápa kezdeményzésére került vissza a római naptárba.

 

 

„Isten akaratából Mária és József a Jézus nevet adták a Gyermeknek, ami annyit jelent, mint Üdvözítő – mondta XVI.

Január 3-a Szent Genovévának (422–502), Párizs patrónájának emléknapja. Történelmi érdemeiért avatták szentté: kétszer is megmentette városát. Ünnepét néhány középkori magyarországi misekönyv is számon tartja.

Genovéva szülei a Párizs melletti Nanterre-ben éltek; római őseik után apját Severusnak, édesanyját Gerontiának hívták. 422-ben született gyermeküket frank néven nevezték el Genovévának.

Szent Genovéva ismeretlen életrajzírója a VI. században így ír: amikor a hatéves kislány egy alkalommal szüleivel a templomba ment, láthatta a két vándorpüspököt, Szent Germanust és Szent Lupust, akik úton Anglia felé megálltak Nanterre-ben.

Újév napján a szokásos déli úrangyala elimádkozásakor a pápa Mária közbenjáró szerepére hívta fel a hívők figyelmét, és mindenkit arra kért, hogy a békés jövő biztosításáért dolgozzon. Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az Úr által nekünk adott új év naptárának első oldalára az Egyház mint egy gyönyörű miniatúrát a Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja liturgikus főünnepét helyezi.

Január 3-a Szent Genovévának (422–502), Párizs patrónájának emléknapja. Történelmi érdemeiért avatták szentté: kétszer is megmentette városát. Ünnepét néhány középkori magyarországi misekönyv is számon tartja.

Genovéva szülei a Párizs melletti Nanterre-ben éltek; római őseik után apját Severusnak, édesanyját Gerontiának hívták. 422-ben született gyermeküket frank néven nevezték el Genovévának.

Szent Genovéva ismeretlen életrajzírója a VI. században így ír: amikor a hatéves kislány egy alkalommal szüleivel a templomba ment, láthatta a két vándorpüspököt, Szent Germanust és Szent Lupust, akik úton Anglia felé megálltak Nanterre-ben.

2018. január elsején délelőtt a Szentatya a Szent Péter-bazilikában mutatott be szentmisét. Beszédében arról az egy mondatról elmélkedett, amely Máriára vonatkozik a napi evangéliumban: „Megőrizte mindezeket a dolgokat, és gyakran elgondolkodott rajtuk szívében.”

Ferenc pápa homíliájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Az év Isten anyjának nevével kezdődik. Isten anyja – ez a Szűzanya legfontosabb címe. De felmerülhet a kérdés: miért Isten anyjának, és miért nem Jézus anyjának mondjuk?

Január 2.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Nazianzi Szent Gergelyt az Egyház együtt ünnepli barátjával, Nagy Szent Vazullal.
Gergely Arianzban született 330-ban, előkelő kappadókiai családban. Apja egy zsidó-keresztény szektához tartozott, anyja, Nonna, buzgó keresztény volt. Felesége hatására az apa megtért, sőt püspök lett Nazianzban, egy vidéki kisvárosban. Gergely egész fiatalon megismerkedett nemcsak a kereszténységgel, hanem az antik kultúra kincseivel is.

Korának leghíresebb iskoláiba járt: a kappadókiai Cézáreában, a palesztinai Cézáreában, Alexandriában és Athénben.

December 31-én is elimádkozta a Szentatya az úrangyalát a Szent Péter téren egybegyűlt hívőkkel. Elmélkedésében a család szerepét hangsúlyozta a gyermekek harmonikus felnevelkedésében.

Ferenc pápa beszédének fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ezen a karácsony utáni első vasárnapon a názáreti szent családot ünnepeljük. Az evangélium arra hív minket, hogy gondolkodjunk el, mit élt át Mária, József és Jézus, miközben családként együtt növekedtek a kölcsönös szeretetben és az Isten iránti bizalomban.