„JÖJJ, KÖVESS ENGEM”

Jézus az apostolok kiválasztása előtt az egész éjszakát imádságban töltötte. Minden döntését mennyei Atyjával megbeszélve, az Ő tetszését keresve hozta meg.Az apostolok kiválasztása nem csodálatos, átlag feletti tulajdonságok mentén történt. Nem volt bennük semmi rendkívüli- egyszerű, gyarló, átlagemberek, mint a többség: halászok, vámosok, írni, olvasni sem tudtak. Viszont életrevalóak, képesek voltak egy családot eltartani, talpraesettek.

    EGY ÉLET A KEZEDBEN
Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Cecília nővér  (1909-1995.)
                                       „ Az élő hit mindig tevékeny.”

A lajosvárosiak Cecília Nővérnek ismerték, és a születési nevét kevesen tudták. Valójában Adamcsik Izabella Klára néven született 1909. augusztus 7-én, és Ferences Szegénygondozó Nővérként vette fel a  Mária Cecília nevet. A története, amit ismerek, Egerben játszódik, pontosabban Lajosvárosban. A legkorábbi esemény, amit vele kapcsolatban Visontai Andrásné (Terike) elmondott, a következő:
„Az 1950-es évek végén a Sóház utcában lakott, és onnan járt a Lajosvárosi Templomba, ahol kántor volt.

Szent Ágoston püspök beszédeiből

Nagyon kérlek benneteket, figyeljétek meg, mit mondott Krisztus Urunk, amikor kitárta tanítványai felé karját: Ezek az anyám és a rokonaim! Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, aki engem küldött, az nekem mind testvérem, nővérem és anyám (Mt 12, 50). íme, az Atya akaratát teljesítette Szűz Mária, aki hittel hitt, és hittel fogant, ő arra lett kiválasztva, hogy anyja legyen a köztünk emberré lett Üdvözítőnknek; előbb őt is az a Krisztus teremtette meg, aki őáltala lett ember­ré.

Szeretni mindhalálig

Azt mondják,ha szeretetet adunk,szeretetet kapunk cserébe.Úgy lenne helyénvaló,de a példák nem minden esetben azt mutatják.Lehet,hogy a mennyek országában megállja helyét ez az állítás,de földünkön sajnos nem mindig.Beszélhetnénk többféle szeretetről:

pl. önzően szeretni,gyűlölve,megfojtva,féltékenyen, stb...

Az ilyen szeretet úgy hiszem,csak felületes.Én most az igazi,tiszta szeretetről szeretnék írni egy igaz történetet.

Egy édesanya,édesapa,kik szeretetben felnevelték egy szem fiúk, legyen egyik példa arra,hogy szeretetért nem mindig szeretetet kapunk vissza.A házaspár már sajnos nem él.Az apa korábban,az anya pár évvel később ment el.A fiú mindent megkapott szüleitől,talán még többet is,mint egy átlagos családban felnövő gyerek.Sok-sok szeretetet,néha egy kis atyai szigort,ami szerintem minden családban előfordul,hogy jó irányba fusson az a kiscsikó.

India egyik településének nagy iskolája minden évben rendez sportünnepélyt. A legkedveltebb versenyszámok közé tartozik az egymérföldes futóverseny. Ezen életkortól függetlenül bármelyik tanuló résztvehet. A rajtpisztoly eldördülése után máris mozgásba lendültek a versenyzők. Hamarosan lemaradtak a kevésbé jó futók. Egyesek fel is adták a versenyt. A leghátul futók között volt egy kisfiú is, aki egyre inkább leszakadt a mezőnytől. Sokan úgy vélték, fogy igyekezetének már semmi értelme.

 

Látod Ő az apád! (Történetek)
Együtt jártak ők,sok-sok éve már,
Egy fiú és egy lány,mint két jóbarát.
Hideg télben,meleg nyári éjszakán,
Kint találták őket,a szűk kis utcán!
Fogták egymás kezét,beszélgettek sokat,
Suttogtak egymásnak,szerelmes szavakat!
Szerették egymást,a fiú és a lány,
Nem is volt köztük vita,soha talán!
Egy szép napon,így szólt a lány:
"Gyereket várok tőled,egy szép kisbabát!"
Sugárzott szeméből az öröm,
De a fiú nem szólt,csak elköszönt!

Az elfogadás imádsága

Uram, Segíts, hogy mindenki számára barát legyek, aki nem fárad bele a várásba, aki jósággal befogad, aki szeretettel ad, aki nem fárad bele a meghallgatásba, aki örömmel hálálkodik. Olyan barát, akit biztosan megtalálnak, ha valakinek szüksége van rá. Segíts, hogy biztos jelenlét legyek, akihez bárki fordulhat, amikor óhajtja; hogy tudjak megnyugtató barátságot kínálni, örömteli békét sugározni.

Kolostor , vagy családi fészek...? (Történetek)

Amikor megismertem, már idős asszony volt, réveteg tegintetű, elgondolkodó, alig megszólaló. Elsőpéntekenként mindig felkerestem, de így is legalább egy év telt el, míg végre feltárta szivének titkát, elárulta szomorúságának okát. Mivel Terike néni már rég nincsen közöttünk, titkát megoszthatom a Kedves Olvasóval abban a meggyőződésben, hogy odafenn biztosan nem bánja, talán még örül is annak, hogy esetén mások okulni fognak.

Szent István királyhoz

Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha országunk istápja!
Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
Búval harmatoznak szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.

"Boldog korszak volt Szécsény, mondhatnám életem egyik legboldogabb esztendeje, ahol megismerkedtünk a szerzetesi élettel"

Kamarás Mihály ferences atya vallomása, 4-en voltunk testvérek, 6.-os gimnazista voltam, mikor végképp megfogalmazódott bennem, hogy valóban a papi hivatást kell választanom. Gyakran láttam a ferences testvéreket, akik a gyerekekkel nagy szeretetben és örömmel foglalkoztak. Magam is a Frigyes ferences atya a Glaskó Mária által alapított szívgárda tagja voltam.

Gyermeki csoda
(Igaz történet)

Pici gyermekkoromban boldogan játszottam,
Futottam, szaladtam, nevettem, kacagtam.
Ám, egy napon testemhez súlyos betegség
Férkőzött,
Szívemből a vígság kiköltözött.
Jobb kezem lebénult, két lábam nem mozdult,
Édesanyám arca fájdalomtól eltorzult.

Kórházba kerültem, hónapokig feküdtem.
Vizsgáltak orvosok, ápoltak doktorok
Jöttek a nővérek, a gyógyszerek
Mit sem értek…
Sírtam az ágyamban, anyámat nem láttam
Nem tudtam fölállni, magamtól leszállni
Egyedül sétálni.

 Január 6-án tartja a nyugati kereszténység – főleg a katolikus egyház – a vízkereszt, más néven a három királyok, vagy megint más néven a napkeleti bölcsek ünnepét, amely az egyik katolikus főünnep, ez után kezdődik a farsangi időszak. A keleti kereszténység a Julián-naptár szerint, 13 nappal később ünnepli a vízkeresztet, mivel január 6., illetve 7. a keleti kereszténységben a karácsony.
      A vízkereszt ünnepének hivatalos neve görög-latin szóval epifánia, pontosabban Epiphania Domini, azaz magyarul Urunk megjelenése.

A kárpátaljai Kígyóson Krisztus feszületének csodájára járnak a vidék lakói

Csodás olajat verítékező feszület a kárpátaljai Kígyóson
   A linkre kattintva megtekinthető a film:
http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/08/15/21/Ma_van_Nagyboldogasszony_napja_Szuz_Maria_mennybevetelenek_unnepe.aspx

Ukrajnában, a magyar határtól 17 kilométerre, a kárpátaljai Kígyóson, a Szarka család házának nappali szobájában felfüggesztett fém feszület 2004. február 26.-án csodás olajat kezdett verítékezni, ami azóta is tart.

Fausztusz riezi püspök beszédeiből

(Sermo 5, de Epiphania 2: PLS 3, 560-562)
Harmadnap menyegzőt tartottak (Jn 2,1). Mi ez a menyegző? Nem más ez, mint az emberi üdvösség kívánása és öröme, amelyet részint a Szentháromság megvallásával, részint pedig a harmadnapon történő feltámadás hitével  e hármas szám misztériumával ün­nepelünk. Éppen ezért ünneplik az evangélium egy másik helyén a fiatalabbik fiú hazatérését amely a pogány nép megtérését jelenti  tánccal, zeneszóval és menyegzős köntössel.

Az egyik legnehezebb feladat volt számomra a pappá szentelésem után, hogy gyóntassak. Az első élményem sem segítette ezt. A szegedi Havas Boldogasszony - búcsún történt, hogy „mély vízbe dobtak”. Tapasztalatlanként a gyóntatófolyosó egyik homályos sarkában levő gyóntatószékbe ültem be azzal, hogy oda úgy sem jön senki. Pedig saját „gyakorlatom” alapján (esztergomi diákként a templom hátsó, sötét sarkában levő kápolnai gyóntatóhoz szoktam sorba állni) tudhattam volna, hogy „népszerű” hely lesz.