Az egyháznak és a keresztényeknek nem szabad bezárkózniuk egy normarendszerbe, hanem helyet kell hagyni az Istentől kapott ajándékok emlékének, a prófécia lendületének és a remény távlatának – hangsúlyozta Ferenc pápa május 30-án a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmise homíliájában.

A mindent behatároló törvény állványzatát a Szentatya ellentétbe állította a prófécia felszabadító fuvallatával, amely minden határon átlendít. Ha a hitéletben túlságosan a normára hagyatkozunk, az megfojthatja az emlékezet értékét és a Szentlélek dinamizmusát.

 

Szent István királyt 1038-ban Székesfehérváron temették el. 
A halálát követő trónviszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszentségtelenítik, 1083. augusztus 20-án VII. Gergely pápa engedélyével kiemeltette a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek.

Május 29-én, vasárnap a szentatya több ezer diakónussal együtt mutatott be szentmisét a Szent Péter téren, akik az irgalmasság szentéve alkalmából zarándokoltak Rómába. A mise végi Úrangyala imádság előtt pedig többek között azt kérte, hogy csatlakozzunk a szíriai gyermekek imádságához.

Homíliáját és a szentmise végén mondott beszédét teljes terjedelmében közöljük.

„Krisztus szolgája” (Gal 1,10). Hallottuk ezt a kifejezést, amellyel Pál apostol meghatározza önmagát, amikor a galatáknak ír.

A mai napon, Úrnapján, az Egyház az Oltáriszentségre emlékezik. Arra a csodálatos szentségre, mely a hét szentség közül messze kimagasodik nagyszerűsége miatt, melyben a legtöbbször részesedünk keresztény életük során. Az Oltáriszentség talán az a területe hitünknek, melyről a legtöbb könyvet írták. Az Oltáriszentségben katolikus hitünk szerint Jézus Krisztust titokzatos jelenlétét hisszük. De miért van szükség erre a szentségre, a maga titokzatosságával együtt?

A világegyház – a magyar szokásoktól eltérően – Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön ünnepli Úrnapját. Május 26-án a külhoni magyar egyházmegyékben is szentmisével és körmenettel ülték meg az Úr testének és vérének ünnepét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Gyulafehérvárii Római Katolikus Egyházmegye

Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren felállított szabadtéri oltárnál Tamás József püspök együtt mutatta be a szentmisét a kerület papságával.

Rómában május 26-án, csütörtökön este mutatta be a Szentatya az úrnapi ünnepi szentmisét a lateráni bazilika előtti téren. (Magyarországon vasárnap fogjuk úrnapját ünnepelni.)

Ferenc pápa beszédében az apostolok két gesztusát emelte ki: felajánlották azt a kevés kenyeret és halat, amijük volt, és szétosztották a Jézus által megáldott ételt.

Homíliáját teljes terjedelmében közöljük.


„Tegyétek ezt az én emlékezetemre” (1Kor 11,24.25).

Amikor a korintusi közösségnek ír, Pál apostol kétszer írja le Jézusnak ezt a parancsát az eucharisztia alapításáról szóló elbeszélésében.

Élete

+604(?) május 26.

Nagy Szent Gergely pápa 596-ban a római szerzetest, Ágostont küldte el negyven társával, hogy hirdessék az evangéliumot Délkelet-Angliában a kenti népnek. Kent királyságát abban az időben Ethelbert kormányozta, akit Dél-Anglia többi királya elismert fölöttesének. Ethelbert néhány évvel korábban feleségül vette Berta frank hercegnőt, Párizsi Charibert király leányát. Berta magával hozott Kentbe egy Liudhard nevű frank püspököt, aki Canterburyn kívül egy római templomot magánkápolnaként használt.

Élete

*Firenze, 1515. július 21. +Róma, 1595. május 26.

Fülöp édesapja kis jegyző és alkimista volt Firenzében. Amikor Fülöp öt éves volt, meghalt az édesanyja, de nevelőanyja is nagyon szerette. A kis ,,Pippo buono'' mindenki kedvence volt. Közvetlenség, dús fantázia, nagy lelkesedni tudás jellemezte. Rendkívüli érzéke volt a vidám, népies tréfákhoz. Alakján valami sugárzó tisztaság ömlött el.

Első képzését szülővárosának Szent Márk-konventjében, a dominikánusoktól kapta.

Május 25-én tartott katekézisében Ferenc pápa az imádságról mint az irgalmasság forrásáról elmélkedett az igazságtalan bíróról és az özvegyasszonyról szóló jézusi példabeszéd alapján.

A Szentatya katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Az imént hallott evangéliumi példabeszéd (vö. Lk 18,1–8) fontos tanítást tartalmaz: „Szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18,1). Tehát nem elég hébe-hóba imádkozni, nem elég csak akkor, amikor kedvem támad.

Élete

*Firenze, 1566. április 2. +Firenze, 1607. május 25.

Pazzi Katalin (a keresztségben Sziénai Szent Katalint kapta védőszentül) mind apai, mind anyai ágon nemes firenzei ősöktől származott. Nagyon korán kitűnt gyermektársai közül jámborságával és rendkívüli szellemi képességeivel. Egész különös vonzást gyakorolt rá a Szentháromság és az Eucharisztia misztériuma. Szerette az imádságot, és nem hagyta el akkor sem, ha nem talált benne érezhető vigasztalást.

Élete

*Soana (?), 1020/25. +Salerno, 1085. május 25.
Azokban az években, amikor Hildebrand, Toszkána gyermeke férfivá érett, az Egyház annak a megújulásnak fáradságos, de sokat ígérő hajnalhasadását élte, amely a delelő középkor világának megadta sajátos jellegét.
Hildebrand anyja révén rokonságban állt a római Pierleone családdal. Így könnyen Rómába kerülhetett. Korán pápai szolgálatba állt, és talán az aventinusi Mária-kolostor szerzetese volt.

Május 25.
*672. +Jarrow kolostora, 735. május 26.

Béda 672-ben a Wear torkolatának közelében született az észak- angliai Northumbria királyságban. Amikor hét éves volt, szülei oblátusként Biscop Benedekhez adták, aki négy évvel előbb kolostort alapított Wearmouth-ban. Béda egész életét kolostori környezetben élte le.

Béda életében nem történt sok külső esemény. Kolostorából sohasem távozott messzebb Yorknál vagy Lindisfarnénál és korának közéletében semmiféle módon nem vett részt: élete egy kolostori tudós élete volt.

Ferenc pápa: Az életszentséghez nem önsanyargatás, hanem kis megtérések kellenek

Ferenc pápa a május 24-én reggel, a Szent Márta-házban bemutatott szentmise homíliáját az életszentség témájának szentelte.

A szentbeszéd alapgondolatát a napi olvasmány adta Péter apostol első leveléből: „A titeket meghívó szent Istenhez méltóan magatok is váljatok szentté egész életmódotokban! Ezt olvassuk ugyanis a Szentírásban: „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!” (1 Péter 1,10–16)

A pápa a szakaszt „az életszentségről szóló kis értekezésnek” nevezte.

Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.
Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta.

Ferenc pápa március 23-án reggeli homíliáját a Szent Márta-házban tartott szentmisén az öröm témájának szentelte, mivel a nap olvasmánya és evangéliuma is a keresztény ember öröméről szól.

Péter apostol első levele (1Pét 1,3–9) a Krisztusban való hitről mint kimondhatatlan öröm forrásáról beszél, míg a Márk-evangélium híres története a gazdag ifjú szomorúságát említi, hiszen a „nagy vagyonáról nem tudott lemondani, és ezért elszomorodva, leverten távozott” (Mk 10,17–27).

Május 22-én, Szentháromság vasárnapján arról elmélkedett Ferenc pápa a déli Mária-imádság előtt, hogy mindannyian a közösség-Isten képére és hasonlatosságára teremtettünk, és ezért kapcsolatban álló lényként kell felfognunk magunkat.

A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma, Szentháromság ünnepén János evangéliuma Jézus hosszú búcsúbeszédének egy részletét állítja elénk, amelyet Jézus kevéssel szenvedése előtt mondott el.

 

 

Jézus nem csak jó pásztor, hanem áldozati bárány is. Méltó, hogy minden emberi szív fölött övé legyen a hatalom, mert az életét adta értünk. Hatalmát a Szentlélek erejével választott apostolai által gyakorolja.

Báró Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból. 1915-ben szentelték pappá. Gyulán káplán, majd katonalelkész egy kórházvonaton. 1918-tól plébános Gyulán. Különösen foglalkoztatták a szociális problémák; fölkarolta a munkásifjúságot.

 Élete

*Roccaporena, 1381 körül +Cascia, 1447. május 22

 

Ritát idős szülei hosszú várakozás, reménykedés és sok imádság után kapták Istentől ajándékba. Cascia környékén, a hegyek között elterülő kis birtokukon egyszerűségben és istenfélelemben nevelték. Rita gyermek- és ifjúkorát a szülei iránti teljes engedelmesség, akaratának állandó föláldozása és a fáradságos napi munka jellemezte. Közben azonban szívében fölgyulladt az istenszeretet, és apáca akart lenni, hogy teljesen eggyé válhasson isteni Megváltójával, aki jelenléte édességének megéreztetésével mindannyiszor megajándékozta őt, valahányszor szülei engedélyével visszavonulhatott a házukban kialakított kicsiny imahelyre.

 

A mai vasárnap keresztény hitünk legfontosabb titkát ünnepeljük, azt, hogy az egyetlen élő Istent három egylényegű személy alkotja: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Ők hárman alkotják az egyetlen Istent, mert személyük oly szorosan összefonódott és olyannyira egyek, hogy csak egyetlen és nem három Istenről beszélhetünk. Ebben a háromságos Istenben a három személy annak ellenére, hogy egyforma, mégis különböző.

Ferenc pápa a Szent Márta-házban május 20-án reggel bemutatott szentmise homíliájában a házasság felbonthatatlanságáról szóló evangéliumi szakaszhoz (Mk 10,1–12) fűzte gondolatait.

A napi evangéliumi szakasz arról a jelentről szól, amikor az írástudók Jézust a házasságtörésről faggatják. Azzal a hátsó szándékkal teszik ezt, hogy próbára tegyék. Jézus kilép a kor szűk értelmezéséből, és a házasság fogalmának teljességéről beszél. Ugyanezt tette korábban a szadduceusokkal szemben, amikor a hétszer házasodó asszony túlvilági sorsáról kérdezték, azt felelve nekik: „a mennyek országában nem házasodnak majd”.

 

 

Dicső Király, a vértanúk
kezedből kapnak koszorút:
a földi létet megvetik
s te otthont égben adsz nekik.

Füledbe, Urunk, jusson el
szavunk, mely kérőn esdekel:
míg győztes dalunk énekel,
minden vétkünk töröljed el.

Ki vértanúk hitét adod,
győzelmüket te aratod:
légy győztes bűneink fölött,
bocsásd meg őket, s adj erőt.

Kérünk, kegyelmes, jó Atya,
Atyának egyszülött Fia
és Szentlélek, Vigasztaló:
egy Isten és uralkodó. Ámen. 

 

A huszadik században a keresztényüldözés Közép-Amerikát sem kerülte el. Magallanes KristófMexikóban született 1869-ben.

Élete

*Massa (Sziéna mellett), 1380. +Aquila, 1444. május 20.

Bernardin Massa Marittimában, Sziéna közelében született ugyanabban az évben, amelyben Sziénai Szent Katalin meghalt. Családja gazdag volt, atyja egy bányát vezetett, de Bernardin még nem volt egészen négy éves, amikor szüleit elvesztette. Az árván maradt egyetlen gyermeket sziénai rokonok vették magukhoz, s így lett e város Bernardin hazája.

A sziénai egyetemen tanult. Barátságos természetéért és apjától örökölt birtoka nagyvonalú kezeléséért igen kedvelték.

"Csak egy cellát kívántam magamnak ezen a világon, és egy cellát adtak nekem.'' E keserűség nélkül kimondott szavakkal hajolt meg kemény sorsa előtt az ősz Pietro da Morrone, miután leköszönt mint V. Celesztin pápa. A cellát utóda, VIII. Bonifác készítette számára, amikor Fumone várában haláláig fogva tartotta.
IV. Miklós pápa 1292. április 4-én halt meg Rómában. Ezután több mint két év telt el az új pápa megválasztásáig.

A dúsgazdagról és a szegény Lázárról szóló jézusi példabeszéd alapján (Lk 16,19–31) a szegénység és az irgalmasság kapcsolatáról elmélkedett a Szentatya május 18-i katekézisében, melyet teljes terjedelmében közlünk.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma a dúsgazdagról és a szegény Lázárról szóló példabeszédnél szeretnék elidőzni veletek. Úgy tűnik, ennek a két embernek az élete párhuzamos vágányon fut: életkörülményeik ellentétben állnak egymással, semmi sem kapcsolja őket össze.

Május 18-án Svédország védőszentjére emlékezik az Egyház. Erik király vezette be a kereszténységet hazájában. Az igazságosság szellemében és a közjót szem előtt tartva uralkodott körülbelül 1156 és 1160 között. Szentségének első bizonysága az uppsalai püspökség 1198. évi naptára, amelyben május 18-án szerepel Hericus Rex ünnepe. 1256-ban pápai bulla engedélyezte ünnepnapját.Svédország később lett keresztény, mint Dánia vagy Norvégia. A XI.

Római hagyomány szerint János Toszkánából származott és 523. augusztus 13-án lett Hormisdas pápa utóda. Hároméves pápasága (523-- 526) nem állt kedvező csillagzat jegyében. Itáliában a keleti gótok voltak az urak Nagy Theodorich alatt (471--526), Konstantinápolyban Jusztinosz császár uralkodott (518--527). János sorsát csak a kor Kelet- és Nyugat-Róma között fennálló egyházi és politikai feszültségének ismeretében lehet megérteni. Theodorichot 498-ban elismerték Itália uralkodójának, és mint a kelet-római császár helytartója uralkodott Ravennában.

BAYLON SZENT PASZKÁL
(1540-1592)
.
A spanyolországi Torre Hermosa faluban született egyszerű földműves szülőktől. Alig volt pár éves, amikor édesanyja elvitte a templomba s elmagyarázta neki, ki lakik ott az oltáron a kis szekrényben. Ettől kezdve vonzotta a szentségi Úr Jézus.
.
Ifjú korában elszegődött juhászbojtárnak egy gazdához. Minden reggel misehallgatással kezdte napját, aztán legeltette a nyájat. Sokszor találták a réten térdre borulva imádkozva.
.
Egyszer a templomtól távolabb meghallotta az úrfelmutatásra szóló harang szavát.

 

Scheffler János tízgyermekes zsellércsaládban született 1887-ben Kálmándon (Szatmár megye). A szatmárnémeti katolikus gimnáziumban érettségizett, ezután a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanult. Kiváló szellemi képességű, mindvégig színjeles tanuló volt.

 

 Boldog Scheffler János püspök és vértanú pappá szentelése után (1910. július 6.) segédlelkészként működött Csomaközön és Ungváron. Két évet Rómában töltött és egyházjogi doktorátust szerzett a Pápai Gergely Egyetemen (1912).

Május 15-én, pünkösdvasárnap a Regina caeli elimádkozásakor a szentatya a Szentlélek szerepéről elmélkedett. Azt hangsúlyozta, hogy a Léleknek köszönhetően tudjuk életünket Jézushoz és rajta keresztül az Atyához kötni. Beszédét teljes egészében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma pünkösd nagy napját ünnepeljük, amely teljessé teszi a húsvéti időszakot, ötven nappal Krisztus feltámadása után. A liturgia arra hív minket, hogy nyissuk meg értelmünket és szívünket a Szentlélek ajándéka előtt, akit Jézus több alkalommal is megígért tanítványainak.

Élete

 

*Pomuk, 1350. +Prága, 1393. május 16.

Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa legismertebb szentjei közé tartozik.

A legenda elmondja, hogy Wolfflin János a kicsiny Pomuk (ma Napomuk) helységben született, Dél-Csehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után -- annak ellenére, hogy szegény szülőktől származott - - gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán.

Május 15-én, pünkösdvasárnap délelőtt ünnepélyes szentmisét mutatott be Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában. Homíliájában Jézus búcsúbeszédének arról az ígéretéről elmélkedett, hogy nem hagy árván minket. Szentbeszédét teljes egészében közreadjuk.

„Nem hagylak árván titeket” (Jn 14,18).

Jézus küldetésének – mely a Szentlélek ajándékában csúcsosodott ki – ez volt a lényegi célja: helyreállítani kapcsolatunkat az Atyával, amelyet a bűn tönkretett; megszabadítani minket az árvaság állapotából és visszahelyezni a gyermekség állapotába.

Egy súlyosan hallássérült kislány visszanyerte a hallását Lourdes-ba Május 11-én a lourdes-i kegyhelyen a hatéves olasz kislány levette füléről a hallókészüléket, és azt mondta édesanyjának: „Jól hallok, nem kell már.” Egyelőre annyit tudni, hogy a gyermek születése óta csak hallókészülékkel hallott – orvosi vizsgálatokkal igazolhatják, valóban csoda történt-e.

Május 11-én este fél kilenckor a hatéves kislány – aki születése óta nem hallott – Giuseppe Secondival, a Lombardia tartományban működő Unitalsi beteggondozó karitatív szervezet igazgatójával játszott.

 

 

Pünkösd a húsvét és a húsvéti idő megkoronázása

 

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 15-én ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Ne hagyjuk elnéptelenedni szülőföldünket és ne vesszen el a magyarság hite – erről beszélt a csíksomlyói búcsú ünnepi szónoka, Csintalan László tiszteletbeli kanonok és főesperes, csíkdelnei plébános május 14-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A csíksomlyói hegynyeregben idén is százezrek gyűltek össze a hagyományos pünkösd szombati búcsún. A szentmise főcelebránsa, Bíró László tábori püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családpasztorációért felelős tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy akik elzarándokoltak a csíksomlyói szűzanyához, akik ragaszkodnak hozzá, azok nem árvák.

Rómában zajló nemzetközi konferenciájuk alkalmából találkozott Ferenc pápa május 13-án, pénteken délben a Centesimus Annus pro Pontifice Alapítvány tagjaival, akiket beszéddel köszöntött.

A Szentatya elmondta, köztudott, hogy szívén viseli a menekültek sorsát. Ezt mutatja a közelmúltban a leszboszi táborban tett látogatása is, amelynek során saját szemével láthatta az emberi szenvedést, különösen a családok és a gyermekek hányatott sorsát. Bartholomaiosz pátriárkával és Jeromos érsekkel együtt az volt a pápa szándéka, hogy felhívják a világ figyelmét erre a tragikus és kilátástalan szükséghelyzetre, valamint hogy méltó választ adjanak a katolikus és az ortodox közösségek nevében.

1917. május 13-án egy Cova da Iria nevű helyen, a fatimai egyházközség területén három pásztorgyermek őrizte nyáját: a tízéves Lúcia, és unokatestvérei, a kilencéves Ferenc és a hétéves Jácinta. Délben szokás szerint elimádkozták a rózsafüzért, majd játszani kezdtek ott, ahol ma a fatimai bazilika áll. Hirtelen nagy fényességet láttak, amit villámnak gondoltak, és úgy döntöttek, hazasietnek még a vihar előtt. Ám rögtön ezután újra fényt láttak, és egy kis tölgyfa fölött (ahol ma a Jelenési kápolna áll), megpillantottak egy "Asszonyt, aki ragyogóbb volt, mint a nap".

„Jézus imádkozik a keresztények egységéért, mert az egyházban vannak viszálykeltők, akik megosztanak, és szétrombolják a keresztény közösséget” – állt Ferenc pápa homíliájának középpontjában, amelyet május 12-én a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmiséjén mondott.

Jézus szenvedése előtt imádkozik a keresztények, a keresztény közösségek egységéért, hogy legyenek egyek, amint ő és az Atyja egyek, hogy ezáltal a világ higgyen – emlékeztetett Ferenc pápa a Jézus főpapi imádságát idéző napi evangéliumi részhez fűzve gondolatait.

Tiszteletük

Nereus és Achilleus régi római vértanú-pár, május 12-i ünneplésük az 5. század óta mutatható ki. A tisztelet nyomai még régebbre mutatnak, hiszen már Damasus pápa sírfeliratot költött a két vértanúnak. Annak töredékesen megmaradt szövege szerint Nereus és Achilleus római katonák voltak. Eltaláltak az igaz hithez, és bátor hitvallásukért megölték őket. Haláluk ideje nincs följegyezve. Általában a diocletianusi üldözés éveit szokták emlegetni.

Május 12.
+304. (?)

Pongrác története egy fiú hősiességének himnusza. A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint szüleit korán elvesztette, s a tizennégy éves fiú nagybátyjával, Dénessel frígiai hazájából Rómába költözött. Épp abban az utcában, ahol megszálltak, lakott Kornél pápa és vele számos keresztény, akik hamarosan megszerették az élénk fiút, és főpásztoruk elé vezették. Kornél pápa fölismerte a fiú tiszta lelkületét, és megkeresztelte.

A Szentatya május 11-én az irgalmas Atyáról szóló jézusi példabeszéd alapján tartotta katekézisét. Azt hangsúlyozta, hogy Jézus isteni logikája felborítja az ember logikáját, Isten másképp látja az életet, az embert, a világot, mint mi. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

A mai kihallgatás két helyen zajlik: mivel számítani lehetet arra, hogy esni fog, a betegek a VI. Pál teremben vannak, és kivetítőn keresztül kapcsolódnak hozzánk.

A századelő Magyarországának egyik legpatinásabb nagyvárosa volt Kassa, centrumában a híres Schalkház Szállóval, mely évtizedeken keresztül a magyar művészet közismert fellegvárának szerepét töltötte be. Ez a funkciója akkor is megmaradt, amikor ifj. Schalkház Lipótnak - Sára édesapjának - korai halála után az édesanya mint igazgatósági tag dolgozott tovább a részvénytársasággá alakított intézményben. E jövedelméből tartotta el három gyermekét. 

 

Élete:

 

Salkaházi Sára 1899.

A Szentléleknek való engedelmesség az, amely arra indít, hogy feláldozzuk életünket az evangélium hirdetéséért – hangsúlyozta Ferenc pápa a május 10-én, kedden reggel bemutatott szentmisén a Szent Márta-ház kápolnájában.

Ez az alaptulajdonság jellemzi azokat a nőket és férfiakat, akik úgy döntenek, hogy az egyházat szolgálják a misszióban. Olyan hívás, ellenállhatatlan ösztönzés ez, amelynek következtében életünket Krisztusnak ajándékozzuk, sőt „elégetjük” érte.

Ferenc pápa Jézus mennybemenetelének reményt adó titkáról elmélkedett május 8-án a Regina caeli elimádkozásakor, utána pedig külön köszöntötte a tömegkommunikáció területén dolgozókat és az édesanyákat.

A Szentatya beszédét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Olaszországban és más országokban ma Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, amely húsvét után negyven nappal történt. Jézus misztériumát szemléljük, aki kilép földi terünkből, hogy belépjen Isten dicsőségének teljességébe, és magával viszi emberségünket.

A mai napon Urunk mennybemenetelét ünnepli az Egyház, mely eseményről az olvasmányban hallottunk részletesen. Gyermekkoromban nem igazán értettem ezt az ünnepet: miért ünnepel az Egyház, amikor inkább szomorkodnia kellene, hiszen Jézus már ezután nincs velünk. Mert mennyi nagyszerű dolgot tett, amikor közöttünk járt, milyen izgalmasak voltak csodái, tanításai, s most ennek vége. Az Egyház pedig ünnepel. Mit lehet ezen ünnepelni?

A keresztény ember fájdalmat átélve nem ragaszkodik az érzéstelenítéshez, hanem abban a reményben éli meg, hogy Isten olyan örömet ad nekünk, amit senki nem vehet el tőlünk – állapította meg Ferenc pápa május 6-án reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisében.

A napi evangéliumi szakaszban (Jn 16,20–23a) Jézus kínszenvedése előtt figyelmezteti tanítványait, hogy szomorúak lesznek, de szomorúságuk majd örömre fordul. A szülő asszony példáját hozza föl nekik: „Az asszony is, amikor szül, szenved, mert eljött az órája; de amikor megszülte gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra.” Remél a fájdalomban és ujjong az örömben.

 

Élete

 

A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. Születésének évét többen 985-re teszik. 996-ban eskették azonban össze Istvánnal Scheyernben (Bajorország), s több forrás szerint ekkor már fejlett hajadon volt. Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfestménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejjel magasabb.

 

Szép szűz Műria, mennyei anyám! Kegyes szívednek legyen gondja reám! Csatold szívemhez édes szívedet; szívemet Fiad szívsebébe tedd!

 

 

- Részlet az Officium Divinum 1920-as kiadásából

Rómában a 19. század elején keletkezett az a szokás, hogy május (illetve pünkösd)

havát Mária tiszteletére szentelik a jámbor hívek. VII. Pius 1815. április 21-én kelt

apostoli iratában hagyta jóvá ezt az ájtatossági formát.

 

A tavasz zsenge virágaival fölékesített Mária-oltár előtt esedeznek a hívek az irgalom

anyjához, hogy hathatós közbenjárása által eszközölje ki Istennél a szánandó

tévelyekre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és Isten iránti

hálátlanságának megszűntét, s nyerje meg Isten irgalmát a bűn sötétségétől elvakított

fiai számára.

Immár kilencedik alkalommal tartották meg az „Isten szolgája Márton Áron püspök nyomdokain” elnevezésű zarándoklatot, melynek során a főpásztor életének főbb helyszíneit keresték fel a résztvevők április 25. és 27. között.

A háromnapos zarándokút Erdély püspöke életének főbb állomásait érintette: a csíksomlyói kegytemplomtól indulva felkeresték szülőfaluját, Csíkszentdomokost, innen útjuk a börtönévek leghírhedtebb helyszínére, Máramarosszigetre, majd a püspökszentelés helyszínére, Kolozsvárra és a püspöki székhelyre, Gyulafehérvárra vezetett.

Az egész világon milliók olvassák és igyekeznek tettekre váltani – Chiara Lubich, a Fokoláre mozgalom alapítója kezdeményezése szerint – az adott hónapra kiválasztott bibliai mondatot és a hozzáfűzött magyarázatot, amely széles körben hatással van az egyének és közösségek életére. 

 

„Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük.” (Jel 21,3)

 

Isten vágya mindig is az volt, hogy velünk, az ő népével lakjon. A Biblia első oldalai is ezt bizonyítják: Isten leszáll az égből, Ádámmal és Évával a kertben sétál és beszélget.

Május 4-én tartott katekézisében Ferenc pápa az elveszett bárányról szóló jézusi példabeszédről elmélkedett. Jézus megmutatja, hogy Isten soha senkiről nem mond le, és arra hív minket, hogy segítsük az ő egybegyűjtő munkáját. A Szentatya katekézisét teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Mindannyian ismerjük a jó pásztor képét, aki vállán hordozza az elveszett bárányt. Ez a kép kezdettől fogva Jézus bűnösök iránti aggodalmát, valamint Isten irgalmasságát fejezi ki, Isten ugyanis nem nyugszik bele abba, hogy bárki is elvesszen.

Élete

Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. sz. második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodalmasok voltak az Egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől, s mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantemban (Krems mellett) telepedett le.

Diocletianus császár alatt, 303-ban ismét kitört az egyházüldözés.

A sajtóközleményben, melyet az alábbiakban teljes terjedelmében közzéteszünk, Urbán Erik OFM csíksomlyói templomigazgató a szentév különleges kegyelmi idejére hívja fel a figyelmet.

Légy az irgalmasság arca!

Zarándok Testvérem, aki a 2016-os csíksomlyói pünkösdszombati nagybúcsúra készülsz elzarándokolni, az Úr adjon neked békességet!

Szentatyánk, Ferenc pápa az irgalmasság rendkívüli szentévében szorgalmazza, hogy az egyes egyházmegyékben is nyissák meg az irgalmasság kapuit.

 

Életük

 

Fülöp Betszaidában született. Eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt. Az elsők között hívta meg őt Jézus apostollá. Az apostolok felsorolásában mindig az ötödik helyen említi őt a Szentírás. Vértanúhalált szenvedett: Hieropoliszban keresztre feszítették.

 

Jakab az Úr unokatestvére, Alfeus fia. Ő az egyik szentírási úgynevezett „katolikus levél” szerzője. Jeruzsálem első püspöke, aki az apostoli zsinaton a pogányságból megtért keresztények érdekeit képviselte.

Ferenc pápa május 2-án, hétfőn reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén a Szentlélek által bennünk művelt tanúságtételről beszélt, amelynek következménye az üldöztetés.

„Immár közel vagyunk pünkösdhöz, és az olvasmányok egyre többet szólnak a Szentlélekről” – kezdte homíliáját a pápa. „Az Apostolok cselekedetei beszámolnak egy Lídia nevű bíborkereskedő asszony megtéréséről (ApCsel 16,11–15), aki Tiatíra városában hallgatta Pál apostol szavait.

Április 30-án a Szentatya a rendkívüli általános kihallgatás keretében a kiengesztelődés és az irgalmasság kapcsolatáról tartotta katekézisét. Külön köszöntötte a rendvédelmi szerveknek a szentév megünneplésére érkezett több tízezer képviselőjét. Katekézisét és szavait teljes terjedelmében közöljük.

Kedves testvéreim, jó napot kívánok!

Ma az irgalmasság egyik fontos aspektusáról szeretnék veletek együtt elgondolkodni, ez pedig a kiengesztelődés.

Élete

Atanáz 295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Gyermekként még megélte Diocletianus borzalmas keresztényüldözését. Ez adta jellemének azt a hajthatatlanságot és szilárdságot, amelyet később ellenfelei föl szoktak hánytorgatni.

 

Tevékenysége

Kortársai csodálták tetteinek szilárdságáért és határozottságáért. Tevékenységében sem visszavágások, sem balsikerek nem tudták meggátolni. Ezért Atanázt a történelem „az Egyház oszlopaként” ünnepelte.

 

„Ó, dicsőséges Szent József pátriárka, alázatos és igaz názáreti kézműves, légy mindennapi fáradozásainkban mellettünk, hogy mi, katolikus kézművesek is megtaláljuk munkálkodásunkban az Isten dicséretének alkalmas eszközét, hogy megszentelődjünk, és hasznossá váljunk a társadalom számára, amelyben élünk. Hiszen minden cselekvésünknek ezek a legfőbb eszményeik. Könyörögd ki számunkra Istentől, ó legszentebb pártfogónk, a szív alázatát és egyszerűségét, azt, hogy örömet találjunk a munkában, és jóakarattal legyünk azok iránt, akik társaink benne.

 

Május a Szűzanya hónapja. Egész hónapon át szebbnél-szebb megszólításokkal köszöntjük égi édesanyánkat és bizalmas kéréseinkkel járulunk hozzá.Mindkét tevékenységünk az iránta való ragaszkodás kifejezője. A teljes május hónap a dicsőséges húsvéti időre esik, amikor együtt örülünk a FELTÁMDOTT ÜDVÖZÍTŐVEL. Biztosan merem mondani, hogy a Szűzanya örült a legjobban feltámadott fiának, mint ahogy annak halálát is ő érezte át a legjobban.

Ferenc pápa május 5-én este 6 órától imavirrasztást vezet a Szent Péter-bazilikában mindazoknak, akik testben vagy lélekben szenvednek. A szertartás idejére kiállítják a Siracusai Könnyező Szűzanya ereklyetartóját.

Felszárítani a fizikailag vagy lelkiekben szenvedők könnyeit, vigaszt és reményt adni nekik – ez a célja az imavirrasztásnak, amelyet Ferenc pápa az irgalmasság szentéve alkalmából hirdetett meg.

A jubileumi esemény láthatóvá akarja tenni az Atya irgalmas kezét, amellyel letörli azoknak a szülőknek a könnyeit, akik elveszítették gyermeküket; azoknak a gyermekeknek a könnyeit, akiknek meghaltak a szülei; azokét, akik betegséggel küzdenek, akik munka nélkül maradtak, akik nehéz időszakot élnek át a családjukban, vagy éppen az életkor előre haladtával magányosak.