Szép szűz Műria, mennyei anyám! Kegyes szívednek legyen gondja reám! Csatold szívemhez édes szívedet; szívemet Fiad szívsebébe tedd!
- Részlet az Officium Divinum 1920-as kiadásából
Rómában a 19. század elején keletkezett az a szokás, hogy május (illetve pünkösd)
havát Mária tiszteletére szentelik a jámbor hívek. VII. Pius 1815. április 21-én kelt
apostoli iratában hagyta jóvá ezt az ájtatossági formát.
A tavasz zsenge virágaival fölékesített Mária-oltár előtt esedeznek a hívek az irgalom
anyjához, hogy hathatós közbenjárása által eszközölje ki Istennél a szánandó
tévelyekre vetemült emberek hitetlenségének, könnyelműségének és Isten iránti
hálátlanságának megszűntét, s nyerje meg Isten irgalmát a bűn sötétségétől elvakított
fiai számára. Aki körülményei miatt nem mehetvén mindennap templomba, otthon
végzi ez ájtatosságot, az saját lakában egy Mária-képet virágokkal fölékesítve,
alkalmas helyre állít. Az ájtatosság Szent György hava 30-án nyittatik meg a Szentlélek
segítségül hívásával.
Ím, a virágok díszlenek, Mária-hó fölébredett.
Azért, amit nekünk hozott, azzal kedveskedünk neked.
Előtted leborulva, neked nyújtjuk virágait.
Anyánk, kegyes Anyánk légy, oh Mária.
Anyánk, kegyes Anyánk légy, oh Mária.
Forrás: katolikus-honlap.hu
Kommentáld!