Szentolvasót imádkoztunk


szentolvasót imádkoztunk
Máriához fohászkodtunk
kérve kérjük szűzanyánkat
fogadja el hű imánkat

szentolvasót mikor mondtunk
Máriának füzért fontunk
fonogattuk koszorúnkat
rózsafüzért asszonyunknak

imádságunk koszorúja
őt aki a legszebb rózsa
égi bimbót hajtat nékünk
rajta nyílt ki üdvösségünk

Szűz Mária szívünk
soha bennünk el ne hervadj
nyílj ki bennünk ég virága
tégy méltóvá mennyországra

 

A Rózsafüzér (Szentolvasó) imádkozásának módja

1.

 

Adj hálát, mert Isten fia megváltást adott életedre!
Akkor is, mikor szemedet kinyitod fény árad le Tőle.
Adj hálát az Úrnak, ha sötétség van,és álmodás jönne!
Ne feledd, nem te kérted Tőle, ő akarta, hogy élj vele.

Adj hálát az állatokért,a növényekért,természetért,
Sok emberért, a vízért ,levegőért,rengeteg mindenért!
Adj hálát azért is,hogy van kegyelem,hited és megváltod.!
Köszönd meg azt is,hogy megteremtett,hogy élsz, és van családod!

Adj hálát neki akkor is, hogyha rosszul megy az életed,
Jobbra fordul a sorsod imádkozz érte,s megteszi érted!

 

 

Szeretet nélkül, élni nem lehet.

Te jól tudod ezt Istenem,

Hisz Te teremtettél ilyenre.
Szeress tehát Istenem.

Szeretet nélkül, hinni sem lehet
Mert ez a hit gyökere,
Éltető napfénye, növesztő melege
Szeress, hogy higgyek Istenem.

Szeretet nélkül remélni sem lehet
Hát miben reméljek,
Ha nem a szeretetben.
Szeress, hogy reméljek Istenem.

Szeretet nélkül szeretni sem lehet
Más szeretet nélkül
Erőtlen bennem a szeretett.
Szeress, hogy én is szerethessek.

Szeretet nélkül szenvedni sem lehet
Ez ad neki értelmet
S édessé teszi a keresztet.

EGY A SZÜKSÉGES

Egy a szükséges… amíg élünk
Csak ezt keressük szorgosan;
S ha megtaláltuk, mit se féljünk,
Haladhatunk már biztosan.

 

Nem földi kincs, amit a rozsda
Megemészthet itt, vagy melyet
Magával vinni más világra
Szegény lelkünknek nem lehet.

 

Nem dicsőség, nem földi pompa,
Nem fényes hírnév, vagy egyéb:
Hiába gyűjtenéd halomba,
E földdel együtt mind megég.

 

Egy a szükséges csupán: Jézus!
Őt ragadd meg, Ő kell neked!
Egyetlen út Ő az Atyához,
S mert föltámadt: Ő életed!

Az nem ke9rde9s, hogy fure1k:) c9pp aze9rt szeretem őket. Az nem bzitos, hogy gazde1juk is lesz, de he1tha van me9g ilyen fura edzle9sű ember, mint e9n:)

Reményik Sándor: Csomó

---

 

A karácsonyi ajtó

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!

Rég volt … azóta évek repültek,
és messziről int már az öregség,
s azt veszem észre, felnőtt, vén gyerek,
– ez már nem emlék, –
a karácsonyi ajtót lesem még!

Le1tom, hogy mire gondolsz! c1m az a minte1n e1tsfctő nauspge1r e1ltal leleplezett fonal a hedmze9s vissze1je1n, mely ele1rulja, hogy lusta vagyok.:) Az igazi D olyan piros-ke9k, egye9rtelmű darab, mint a logf3ban.

WQ3IBy gudttdjngrsi, [url=http://izxbodeaynrb.com/]izxbodeaynrb[/url], [link=http://qkpawwzdcswx.com/]qkpawwzdcswx[/link], http://whqocgqaausz.com/

A nagyravágyó tű

"...egy célra, egymás javára törekedjetek. Ne a magas dolgokon jártassátok eszeteket, hanem az alacsonyan levőkkel tartsatok együtt. Ne legyetek önmagatok előtt eszesek..." Róm 12,16

Volt egyszer egy közönséges varrótű, aki igen sokat tartott magáról, s el akarta hitetni a világgal, hogy a hímzőtűk finom és előkelő családjához tartozik. - Vigyázzatok, fogjatok jól! - parancsolt az ujjakra, akik elővették. Nehogy véletlenül elejtsetek!