Brenner József, a vasvár-szombathelyi székeskáptalan nagyprépostja, Brenner János vértanú testvére mutatott be szentmisét január 8-án Boldog Apor Vilmos püspök tiszteletére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szertartáson koncelebrált Bognár István püspöki irodaigazgató, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház plébánosa; Magyaros László győr-belvárosi segédlelkész, valamint Sámbokréthy Péter, a Szombathelyi Egyházmegye nyugalmazott lelkipásztora. A szentmise végén Brenner József és Sámbokréthy Péter gyémántmisés áldásban részesítették a jelenlévőket.

Brenner József szentbeszédében testvére, a fiatalon mártírhalált halt Brenner János életpéldája és Boldog Apor Vilmos győri püspök vértanúsága között vont párhuzamot. Felidézte a győri szemináriumban töltött éveket, amikor minden második évfolyamba járt egy Brenner testvér. Amikor József elkezdte az első évfolyamot, János a harmadik, László pedig az ötödik évfolyamon folytatta tanulmányait. Jánosnak ugyanaz lett a sorsa, mint a szent életű püspöknek: ő is mártírhalált halt a rábízottakat szolgálva. Rábakethelyen volt káplán, amikor 1957. december 14-ről 15-re virradó éjszaka azzal az ürüggyel csalták el a plébániáról, hogy egy beteg számára szolgáltassa ki a szentségeket. Az állítólagos beteg háza közelében különös kegyetlenséggel, harminckét késszúrással ölték meg.

„A vértanúság is olyan hivatás, mint a papi hivatás – fogalmazott Brenner József. – Csak az lehet vértanú, akit Isten meghív erre: miként senki sem lehet pap az Úr meghívása nélkül. Apor Vilmos püspök és Brenner János is igent mondtak az Úr hívására.” Felidézte: a front közeledtével a győri főpásztor befogadta a püspökvárba azokat, akik menedéket kértek tőle. Az oroszok egyre gyakrabban látogatták a püspökvárat; Apor püspök félelem nélkül, határozottan kiállt az orosz katonák elé, vállalva az áldozatot. Hozzá hasonlóan Brenner János is többször ír lelkinaplójában az életáldozat vállalásáról: „Ha a Jóisten tőlünk áldozatot kíván, nagy áldozatot, életáldozatot, azt azért kívánja, mert nagy haszon van belőle.” Ez a nagy haszon az engesztelés. Jézus Krisztus azért jött erre a földre, hogy kiengesztelje a mennyei Atyát. Aki vértanúságot szenved, az Jézus Krisztushoz hasonló, és Istent engeszteli ki az embertársak bűneiért – mutatott rá Brenner József.

A kommunista hatalom nem tűrte el, hogy a fiatal lelkipásztort, Brenner Jánost szeretik a hívek: mert ugyanolyan lelkesedéssel fordult a fiatalokhoz, mint az idősekhez. Az állami egyházügyi megbízott előbb a püspökhöz fordult, hogy helyezze máshová Brenner Jánost. A húszas évei közepén járó káplán azonban kitartott a közösség mellett, amely befogadta. Érezte, hogy azon a helyen még feladata van. A püspök tiszteletben tartotta döntését. Az egyházügyi megbízott így reagált a kitartásra: „Jó, akkor lássák a következményeit!” Egy őszi este, amikor kismotorral hazafelé tartott Farkasfáról, a Rábakethelyhez tartozó filiáról, az erdőből ismeretlenek fahasábokat hajigáltak elé, de ő kikerülte őket, így megmenekült. Brenner Jánost éjszaka ölték meg, hogy senki se szerezzen tudomást az esetről. Abban az évben öt papot gyilkoltak meg az országban. Hosszú nyomozás és bírósági tárgyalás következett, a helyieket megfenyegették, hogy ne beszéljenek János atya fiatalokért végzett szolgálatáról; a róla készült képeket elkobozták. Még a győri szeminárium faláról is levetették az őt ábrázoló fényképet: így próbálták megakadályozni, hogy emlékét megőrizzék. Akárcsak Apor püspök halálát követően: a főpásztor testét hosszú ideig nem helyezhették el a győri székesegyház szarkofágjában, attól tartva, hogy a hívek körében kialakul a tisztelete. Azok nem engedték, akik többre becsülték a gyilkost, a részeg, ösztönét követő katonát, mint a vértanúságot is vállaló püspököt. Apor Vilmost titokban temették el a kármelita templomban.

Szentbeszédében Brenner József elmondta: testvére meggyilkolását követően őt és bátyjukat is beidézték a rendőrségre. Nem értették, hogy tanúként vagy vádlottként kell részt venniük a kihallgatásokon. Csak 1989-ben látogathattak el a gyilkosság színhelyére. A polgármestertől emlékkereszt felállítását kérték, ő azonban egy kápolna megépítésére tett javaslatot. 1992-ben állították fel az emlékkeresztet, 1996-ban pedig Konkoly István szombathelyi megyéspüspök felszentelte a Jó Pásztor-kápolnát.

„Karácsony előtt halt meg a testvérem. Halála előtt egy karácsonyfát és egy levelet küldött a szüleinknek, amelyben megfogalmazta, hogy ha nem nyeri el a tetszésüket a fenyőfa, akkor küld helyette másikat. A karácsonyfa megérkezett, s egy-két nap múlva követte a hír, hogy János meghalt. Attól kezdve a szüleink soha nem állítottak karácsonyfát. Nálunk karácsonykor mindig csak egy betlehem volt.”

A mártírok vére az Egyház magvetése – így tartották évszázadokon át, s így van ez napjainkban is. Brenner József azt kérte a hívektől, hogy amikor Apor Vilmos püspök és Brenner János közbenjárását kérik, imádkozzanak a családokért, valamint a papi és szerzetesi hivatásokért is: „A szentek nincsenek távol tőlünk. A szentek itt vannak, a közelünkben vannak, mindig bizalommal fordulhatunk hozzájuk.”

A szertartás végén Bognár István plébános ismertette: a hívek imádságának köszönhetően, Apor Vilmos püspök és Brenner János közbenjárására kilenc fiatal kezdte meg tanulmányait a győri szemináriumban a 2017/18-as tanévben – öten érkeztek a Szombathelyi Egyházmegyéből, négyen a Győri Egyházmegyéből.

A szentmise az Apor Vilmos püspök sírjánál elmondott imádsággal zárult.

*

Február 5-én, hétfőn 18 órakor Sankó Szabolcs dunaszerdahelyi segédlelkész mutat be szentmisét Boldog Apor Vilmos püspök tiszteletére a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír