Fotó: Pixabay
„Én vagyok az Úr, és senki más! Rajtam kívül nincs más isten…” (Iz 45,5)
Amikor olvasom Izajás próféta fenti sorait, eszembe jut egy
régen megfogalmazott gondolat: aki az egy Istent el nem bírja, annak
ezer istene van. Az ezerből most csak néhányat említek, a teljesség
igénye nélkül:
- „Áruisten” előtt hódolok, ha nagy
rendszerességgel látogatok el egy-egy bevásárlóközpontba és ott rengeteg
időt töltök el, még akkor is, ha nem vásárolok, csak gyönyörködöm a
szép termékekben…
- „Sportisten” előtt akkor hódolok, ha rendszeresen ellátogatok a „futballkatedrálisok”-valamelyikébe
vagy más hasonló sporteseményre és – kedvenc játékosaim nevét
ismételgetve, vagy éppen őket szidva – , tombolom ki magam és tőlük
„feltöltődve” kezdem az új hetet...
- „Nyaralóistent” ritkábban tudom imádni, mert nem tud oly gyakran boldoggá tenni, ahogy én szeretném….
- „Autóisten”, akit gyakran kell lecserélnem, ha nagyobbat és szebbet találok…
- „Kávéisten” – akivel indítom a napomat…aki nélkül el sem tudom képzelni a nap indítását…
- „Templomisten” – akit „lerendezek” vasárnap, hogy hétköznap ne szóljon bele az életembe…
- „Telefonisten” – akivel többet időzöm, mint azokkal, akiket rám bíztak…
- és a többi…
Ha kellőképpen ideges lettem, akkor érint valamelyik… J
Ha élek ezekkel, nem baj – mindaddig, amíg nem kerülnek az egy igaz
Isten helyébe. Ha ezek megelőzik mindennapjaimban Jézus Krisztus
Istenét, akkor bálványokká válnak. A bálványoknak pedig áldozat kell.
A bálványok kifosztanak, Isten pedig gazdagítani akar. A bálványok kiüresítenek, kiforgatnak emberségemből, önzővé aláznak. Az élő Isten eltölt a maga szeretetével és száz százalékosan boldoggá tesz!
Elég számomra az egy, igaz Isten? Kivel kezdem az új hetet? Kivel kezdem az új napot?
Áldott hetet!
Sajgó Balázs atya
a Gyulafehérvári Caritas lelkiigazgatója
Kommentáld!