Szűz Mária Szeplőtelen Szíve – Iz 61,9-11; Lk 2,41-51a

Miben lehet példaképünk Szűz Mária?

Igaz, hogy Isten Máriát kivette az áteredő bűn alól, de nem tette őt vétkezhetetlenné. Őt is kísértette a sátán, mint ahogyan Jézust is, de sikertelenül. Mária a szabadságát arra használta, hogy testét és lelkét egészen az Atya és az ő egyszülött Fia rendelkezésére bocsássa.

Mária főleg két tulajdonságában lehet a példaképünk.

1. Nyitottság a jóra, a szeretetre, az Istenre.

Máriát szeplőtelen szívűnek mondjuk, a mi szívünk viszont mindent magába fogad: jót és rosszat egyaránt. Mária szíve csak Isten számára volt nyitva: Isten akaratát kereste, Isten szavára volt fogékony. Nemcsak az angyalnak fejezte ki készségét, amikor azt mondta, hogy: „legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38), hanem a Fia által mondott szavakat is bizalommal elfogadta. Sőt az emberek közvetítésével érkezett szavakat is befogadta, mint ahogy a betlehemi pásztorokét: „szívébe véste és el-elgondolkodott rajtuk” (Lk 2,19).

A mi szívünk is képes arra a csodára, hogy befogadja a felfoghatatlan Istent. Az embert is csak az képes befogadni, a maga felfoghatatlan titkával, aki nyitott az Istenre. Ezért bízhatta Jézus a kereszten Máriára szeretett tanítványát, valamint ezért lehet Ő az Egyház Anyja és égi Édesanyánk. Továbbá ezért lehet a bűnösök menedéke, a szomorúak vigasza és mindaz, amit a litániában elmondunk róla. Azáltal, hogy Mária alázattal befogadta Jézust, Isten temploma és minden megkeresztelt ember példaképe lett.

2. Követhetjük Őt az ujjongó örvendezésben is, amely az ő szívét megőrizte szeplőtelennek.

Mária hálaéneke (a Magnificat) egy magasztalás, hálaadás, Isten dicsőítése.

Isten műveinek elragadtatott szemlélése és az ebből fakadó istendicséret őrzi meg szívünket legjobban a bűn szeplőitől. Ezért lelki életünkben Isten imádására, dicséretére és a hálaadásra kell törekednünk.

Gondolkodjunk el azon, hogy ezzel mennyire szemben áll a világ és a magunk sorsán való kesergés, a mások miatti elégedetlenkedés, a hergés-morgás, a zsörtölődő, zsémbes lelkület!

Vajon miről beszélgetünk egymással a szentmisék után, és úgy általában? Hasonlítanak-e a találkozásaink, társalgásaink és együttléteink Mária és Erzsébet találkozására?

Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe arra hív bennünket, hogy Mária példájára mi is nyissuk meg szívünket Isten előtt, töltse el a mi szívünket is a hála, az örvendezés, és ebben erősítsük meg egymást!

Ágoston atya