Feltöltés ideje: 2009.08.17.

Boldog altorjai báró Apor Vilmos, boldoggá avatott püspök élete :

Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24 - én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében többedmagával kieszközölte a túszok szabadon bocsátását. 1941. február 24 - én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2 - án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben. 1945. március 28 - án megkezdődött Győr ostroma; március 30 - án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet tiszt dulakodás közben halálosan megsebesítette. Április 2 - án, húsvét hétfőn hajnali 1 órakor, belehalt sérüléseibe. Holttestét a karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23 - án a székesegyházban helyezték végső nyughelyére. 1997. november 9 - én II. János Pál pápa boldoggá avatta. A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1 - jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez.

Halála :

A Püspökvár pincéjének ajtaja résnyire nyitva maradt, és azon keresztül riadt női sikoly hallatszott le. Odafenn a már ittas állapotban lévő orosz katonák a pince előterében rejtőző fiatal nőre bukkantak, őt hurcolták el az ajtó előtt. A segélykiáltásra a püspök még határozottabb lett. Megpróbálta erélyesen félretolni az útját álló orosz kapitányt, hogy felmehessen segítséget nyújtani. Ettől a kapitány is ingerült lett - meséli Apor Vilmos püspök egykori titkára, Cseh Sándor, a drámai események egyetlen ma is élő tanúja. A második világháború idején, amikor a front elérte Győr városát, lányok és asszonyok menekültek a Püspökvár pincéjébe. Őket védte az orosz katonáktól Apor Vilmos püspök. A felbőszült kapitány két kezével durván visszanyomta a püspököt a pincében szorongók első sorához, közvetlenül nekem, majd fenyegetően hátralépett, miközben jobb kezével hátranyúlt a farzsebéhez szíjazott táskához, és kiemelte a pisztolyát. Hallottam, amint mindkét kezét a zubbonya alatt tartva lövésre készre, élesre állította fegyverét. A következő pillanatban már a püspökre célzott, és a mögötte szorongókra. Mielőtt a kapitány lőni tudott volna, a püspök ott termett mellette. Ez meglepte a katonát, akit a püspök határozott mozdulattal, a két karjánál fogva megragadott, és arccal a lépcső felé fordított. Megindultak a falépcsőn, elöl a kapitány, mögötte a püspök, egy kiskatona követte őket, lövésre készen tartva a géppisztolyát. Amikor mindhárman kiléptek az ajtón, a püspök becsapta maga mögött az óvóhely masszív ajtaját. Ösztönösen utánuk indultak, és éppen amikor egyikük (a püspök unokaöccse) kinyitotta az ajtót, eldördültek a lövések. Apor Vilmos püspököt három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján a reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik (a halálos golyó) a hasüregbe hatolt be. A püspök 1945. április 2 - án hunyt el a kórházban, miután felvette a szentségeket, és megbocsátott ellenségeinek, kérve Istent, hogy ne rója fel nekik, amit ellene tettek. Mindszenty József bíboros a győri püspök haláláról értesülve összegzésül így írt emlékirataiban : "A jó pásztor életét adja juhaiért"

A püspök halálhíre lassan elterjedt az országban. Az Új Ember 1945. szeptember 16 - i számában emlékezett meg róla először, "Egy szent halála 1945 - ben" címmel, ismertetve a győri püspök utolsó óráit, halálának körülményeit. Minél előbb kellene a szentté avatást megindítani - jegyzi meg a cikk szerzője. Hamar meg is indult a boldoggáavatási eljárás, amelyet azonban a diktatórikus, szovjetbarát politikai légkör miatt berekesztettek. Csak 1990 - ben került sor a folytatására. 1997. november 9 - én Rómában, II. János Pál pápa a vértanú boldogok sorába iktatta Apor Vilmos püspököt.

Az MTV, Múlt - kor című műsora Apor Vilmosról.