"Én vagyok a feltámadás és az élet."

Ebben az időszakban, a húsvétra készülve segítsünk egymásnak megvalósítani elhatározásunkat, amit állandóan meg kell újítanunk: próbáljunk folyamatosan meghalni önmagunknak, hogy Krisztus, a Feltámadott már mostantól kezdve élhessen bennünk.

Chiara Lubich

Válasz

Nagyböjti idő, 2. hét Hétfő

Dán 9, 4b-10
Urunk, Istenünk, te irgalmas vagy és megbocsátasz.
Lk 6, 36-38
Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas.

Adok, hogy adj! Korunkban sem ritka ez a fajta kereskedő szemlélet. Emberi kapcsolatainkat, és Istennel való viszonyunkat egyaránt beárnyékolja. A fontos mindig én vagyok – sugallja – sohasem a másik. A nagylelkű szeretet meghaladja az önzést. Ne ítéljetek, bocsássatok meg, adjatok bőkezűen, mondja Jézus, hiszem minden, amink van, ajándék, a mennyei Atya nagylelkű ajándéka.

A keresztény hívőnek meg kell értenie, hogy a vallásos élet nem valamilyen tanrendszer elfogadását jelenti. Lehet egy ilyen rendszer tökéletes, értelmileg elfogadható, filozófiailag és tudományosan alátámasztható, de akkor is tudnunk kell, hogy mi nem valamit, hanem Valakit fogadunk el. A hívő ember mércéit nem azok a mércék képezik, amelyeket az emberi tudás fogalmaz meg. A mi mércénk az Isten: „Legyetek irgalmasak, amint mennyei Atyátok is irgalmas”. Nem lehet a másik ember a mérce, és nem a másik emberen kell lemérnem, mekkora szakaszt tettem meg a tökéletességhez vezető úton. Nem azt kell néznem, hogy jobb vagyok-e XY-nál, hanem azt, hogy jóságom mennyire közelíti meg Isten jóságát. (Adoremusz 2005)

Válasz

Jöjj a kereszthez gyermekem, ha bánat súlya nyom,
Jöjj, itt elcsendesül a sajgó fájdalom.
Ne fogja el lelked a néma csüggedés,
Tanuld meg Tőlem, mi a szenvedés.
Az én szívem a kereszten teérted is vérzett,
Cserébe nem kérek mást, csak szeretetet.
Szeress és ajánld fel Nekem imádat,
Vedd fel a keresztet és kövesd útjaimat.
A szenvedés tüzében én megtisztítom lelked,
A szenvedéstől ne félj, én segítek neked.
A szenvedések szárnyán bátran repülj felém,
Ha már elfáradtál, kapaszkodjál belém.
Ne félj, nem hagylak el, csak te se hagyj el engem,
Elrejtett könnyeid drágakövek nekem.
Ha végig hű leszel, koronádra teszem,
Így fogadd el Tőlem súlyos keresztedet.
Segíts megmenteni a bűnös lelkeket.
gyermekem te értsd meg, mit a világ nem ért:
Hogy drága kincs Velem szenvedni a lelkekért!
Jöjj Hozzám gyakrabban, mert Én mindig várlak,
Ne félj, csak küzdj bátram, Én téged megáldlak.
Indulj hát utadra küzdeni, szenvedni,
De naponta jöjj Hozzám erőt meríteni.
Szívemnek ajtaján - ha nem szűnsz meg zörgetni -
Édesatyám fog majd téged beengedni! Amen

Válasz