Szeplőtelen fogantatás

A szeplőtelen fogantatás egy katolikus hittétel, amely szerint Szűz Mária már édesanyja, Szent Anna méhében szeplőtelenül, vagyis eredendő (másképpen áteredő) bűn nélkül fogant. (Tehát nem azonos azzal a hittétellel, hogy Mária Jézust szűzen foganta és szülte.)

Az immakuláció olyan kiváltság, amelyet a római katolikus egyház csak Szűz Mária esetében ismer el. A római katolikus egyház régi időtől kezdve hitte, hogy Mária szeplőtelenül fogantatott (latin: sine labe originali concepta), e tant dogmává azonban csak IX. Piusz pápa emelte 1854. december 8-án. Azelőtt csak ún. (különösen a jezsuiták által) „ajánlott tétel” (sententia fidei proxima) volt, de a hívek is kegyelettel ragaszkodtak hozzá.

Ünnepe évente december 8-án van.

Történeti előzmény

• A legrégebbi Mária dogmát az efezusi zsinat (431) hozta avval, hogy ha Jézus istenemberi, akkor "Mária valóban Isten Szülőanyja" (Theotokosz).
• A második konstantinápolyi zsinat 553-ban a "Mindenkor Szűz Mária" megnevezést használja.
• 649-ben fogalmazzák meg a dogmát: "A mindenkor szeplőtelen Szűz Mária az igét, mint igaz Istent, férfi hozzájárása nélkül, a Szentlélektől méhébe fogadta, sértetlenül megszülte, és szülés után is épen megőrizte szüzességét."
• 681-ik harmadik konstantinápolyi zsinat háromféle szüzességet rögzít dogmaként:

1. ante partum - szűz volt Jézus születése előtt;
2. in partum - szűzen szülte Jézust;
3. post partum - szűz maradt későbbi élete során.^[1]

• Mígnem 1854 december 8-án kimondták a végleges dogmát: "A Boldogságos Szűz fogantatása pillanatától mentes volt az áteredő bűn minden szennyétől."

A Szeplőtelen Fogantatással kapcsolatos események 

• Wendler Ferenc (1815-1897) budaörsi földművesnek 1847 június 29-én születésnapja éjszakáján megjelent álmában Szűz Mária és kinyilvánította: "Én vagyok a szeplőtelen fogantatás." A budaörsi pap levelet küldött a pápának és a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése után tizenkét nappal, 1854 december 20-án megkapta az engedélyt, arra hogy kápolnát építsen Wendler^[2]. A férfi kápolnát emeltetett Budaörsön a Kő-hegyen 1855-ben, amely családi gondozás alatt volt^[3].
• Gróf Károlyi István felesége halála után elhatározta, hogy templomot építtet Fóton^[4]. Az alapokat már kiásták 1845-ben, de 1848 és 51 között szüneteltetni kellett az építkezést, mert a gróf börtönben ült két évig az 1848-as Szabadságharcban való részvételéért. Így 1854-ben készült el a templom. Az Ybl Miklós tervei alapján felépült templom lett a világ első temploma, amit a dogma kihirdetése után Szeplőtelen Fogantatásról neveztek el.
• 1858 március 25-én, a dogma kihirdetése után négy évvel Bernadette Soubirousnak megjelent egy hölgy, aki úgy mutatkozott be: "Én vagyok a szeplőtelen fogantatás."

Ünneplése Rómában

XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen Fogantatás szobrához a római Piazza di Spagnán (Spanyol téren). Ebből szokás lett, amelyet folytattak utódai – és a hívők tömegei.^[5]

Jegyzetek

Forrás

A Wikimédia Commons tartalmaz Szeplőtelen fogantatás témájú médiaállományokat.

• Török József: A Szeplőtelen Fogantatás dogmájának története
• A Szeplőtelen Fogantatás, IX. Pius pápa 1854 (angol nyelvű)