Segíts, Uram, hogy meg tudjam érteni diákjaimat. 
Add, hogy végighallgassam őket türelmesen, 
és kérdéseikre szeretettel válaszoljak. 
Ne engedd, hogy szavukba vágjak, 
vagy letorkoljam őket minden ok nélkül. 
Add, hogy mindig tapintatos és udvarias legyek velük szemben, 
minthogy én is elvárom ezt tőlük magammal szemben. 
Adj erőt, hogy soha se takargassam előttük hibáimat feleslegesen, 
s hogy tudjak tőlük bocsánatot kérni, 
ha valamit rosszul tettem vagy megbántottam őket. 
Ne engedd, hogy tetteimmel valaha is sebeket ejtsek érzelmi világukban. 
Ne engedd, hogy nevessek hibáikon. 
Nem akarok úgy büntetni, 
hogy megszégyenítem vagy nevetségessé teszem őket a többiek előtt. 
Mindenekelőtt azt kérem, Uram, 
hogy soha ne töltsem ki rajtuk mérgemet 
pusztán csak azért,hogy önzésemnek eleget tegyek. 
Tégy engem napról napra alázatosabbá, 
és segíts, hogy hagyjak fel diákjaim szüntelen szidásával és fejmosásával. 
Vezess, hogy minden órán szavaimmal és tetteimmel is 
erősítsem bennük azt a meggyőződést, 
hogy a becsületesség a boldogság alapja. 
Tégy elnézővé diákjaim apró hibáival szemben, 
és segíts, hogy észrevegyem a legkisebb jót is bennük. 
Adj ajkamra megfelelő szavakat, ha valamelyik dicséretet érdemel. 
Ne engedd azt várnom tőlük, hogy felnőtt módjára érveljenek, 
s hogy olyan ítélőképességük legyen, 
amelyet csak az élet hosszú tapasztalata adhat. 
Add, hogy minden kérésüknek engedjek, 
ha azok ésszerűek és erkölcsileg megengedhetők, 
és adj kellő határozottságot, hogy tudjak nemet mondani, 
ha valami – megítélésem szerint – ártalmukra lenne. 
Ne engedd, Uram, hogy elvegyem tőlük annak lehetőségét, 
hogy önállóan gondolkodjanak, 
hogy ők hozzák meg saját döntéseiket, 
és ők gondoskodjanak magukról. 
Add, hogy ne legyek személyválogató, 
hanem igazságos és szeretetteljes legyek mindegyikükkel, 
s így tiszteletük őszinte lehessen irántam. 
Tégy méltóvá, Uram, hogy diákjaim szerethessenek, 
és általam közelebb kerüljenek Hozzád.

Ámen