Remete és pásztor

Szent Vendel ünnepe a rábaközi Szanyban

A Győri Egyházmegye egykori uradalmi központjának határában 1747-ben építettek kápolnát Szent Vendel tiszteletére. Szany legrégebbi egyházi épülete, az Irtás majorban épült barokk stílusú kápolna ma az Országos Műemléki Hivatal által is nyilvántartott műemlék. Az élő hit e szent épületet minden évben kiemeli a múltból, a környékbeliek számára a kereszténység mellett való kiállás, döntés helyévé teszi.

A kápolnában Szent Vendel ünnepének másnapján, október 21-én idén is szentmisét mutattak be. Kapui Jenő, Szany plébánosa homíliájában a pásztorok védőszentjének példáján keresztül szólt a jelenlévők szívéhez: oda, ahol a bátor szándékoknak sokszor kételyek állnak ellen, vagy ahol közömbösség ül, ki tudja mióta, de ahol az elkötelezett hit is forrásra lelhet...

Szent Vendel hitvalló, a VII. században élt ír származású zarándok (a legenda szerint királyfi) a radikális döntés példája. Remeteségét Trier környékén kezdte meg, és átmenetileg egy földbirtokosnál is szolgált, akinek nyáját fáradságot nem kímélve őrizte, gondozta, pedig szíve szüntelenül Isten iránt vágyakozott. A környékbeli remeték tiszteletétől övezve, mint választott elöljárójuk halt meg 617-ben. A pásztor-remete-apát oltalmába Európa-szerte 1500 templomot ajánlottak, s ezek közül mintegy százhatvan zarándokhely. Hazánkba német telepesek hozták el tiszteletét. Szent Vendel egyszerűsége, alázata a ma embere számára szelíd üzenet a múltból, hogy a hit útját világi kötelességeink közepette járjuk ugyan, de mindig tudva a legfontosabbat, természetfölötti célunkat.
************************************************************************************************
Rövid életrajz: Szent Vendel a jószágtartó gazdák, a pásztorok, főleg a juhászok védőszentje. Alakját rengeteg legenda szövi körül, és nehéz belőle a történeti magvat kihámozni. Legendája szerint ír vagy skót származású. egyesek szerint frank születésű. Tény, hogy 560 és 580 között a trieri Magnerich püspök idején a Viogézekben remetéskedett. Rómába zarándokolt, majd visszatérve a Rajna vidékén Saar és Hunsrück között remetéskedett. Van olyan hagyomány, amely úgy tudja, hogy végül mint Toley-i apát halt meg. Ereklyéit St. Endelin városában őrzik.
Csodálatos életét magasztalja a szentmise Kezdőéneke:
Az igaz ember virágzik, mint a pálma,
megsokasodik, mint a Libanon cédrusa.
Az Úr házában vert gyökeret,
Isten házának csarnokaiban.

Válasz

Ipolytölgyes Vendel-szobrának fölírása: VANNAK-E BARMAID FIGYELMEZZ RÁJUK ÉS HA HASZNOSAK MEGMARADJANAK NÁLAD. Ecclesiastici 7, 24, Ao. 1814.*

Tréfás szili szóbeszéd szerint a falu Vendel-szobrának kezében azért nincs juhászbot, mert az egyik házban vész pusztítván, a gazda odafutott hozzá, a botot kicsavarva a kezéből: minek ez neked, ha úgysem vigyázol a jószágra.*

Sajátos módon a dunántúliak kivétel nélkül egykorú rajnavidéki parasztöltözetben ábrázolják, sőt olykor egyenesen rokokó pásztorjátékok alakjaira emlékeztetnek.* Ezzel szemben a Jászság és Kiskunság Vendel-szobrai, így Jászberény, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászladány, Nagykáta (1862), Kiskunfélegyháza* magyar juhászként: ingben, gatyában, dolmányban, cifraszűrben, tarisznyával, zsírral letapasztott hajjal, illetőleg széles karimájú juhászkalappal tűnnek föl. Népművészeti remeklésként emelkedik ki közülük az árokszállási szobor:



SZENT VENDELIN BUZGÓN KÉRÜNK,

ISTEN ELŐTT LÉGY MELLETTÜNK,

MARHADÖG ELLEN VÉDELMÜNK.

1832.



Helyi hagyomány szerint Vendel idevaló jámbor pásztorfiú volt. Amikor dögvész dúlt a határban, letérdelve buzgón imádkozott. Könyörgése meghallgatásra talált, ezért emelték a szobrot. Ünnepén az újabb időkig hatalmas körmenettel tisztelték meg.
Forrás:mek

Válasz