Bízni az Atya szeretetében
2020. május 23. Húsvét hatodik hete – szombat

Evangélium:

Jn 16, 23-28
Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: Bármit kértek majd az én nevemben az Atyától, megadja nektek. Mindeddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek, és kaptok, hogy örömötök teljes legyen! Ezeket hasonlatokban mondtam nektek. Eljön az óra, amikor már nem hasonlatokban szólok, hanem nyíltan beszélek az Atyáról. Azon a napon majd az én nevemben kértek, és nem mondom azt nektek, hogy én kérem értetek az Atyát. Hiszen az Atya szeret titeket, mivel ti is szerettetek engem, és hittétek, hogy az Istentől jöttem. Eljöttem az Atyától és a világba jöttem. Most elhagyom a világot, és visszatérek az Atyához.

Bevezető ima: Uram, ebben a pillanatban, amikor elkezdem imámat, teljesen eléd hozom magam: gondolataimat, vágyaimat, cselekedeteimet, reményeimet, félelmeimet, gyengeségeimet, sikertelenségeimet és sikereimet is. Egész lényemet megnyitom előtted tudva, hogy mindent pontosan tudsz rólam. Biztos vagyok kegyelmedben, és szerető pillantásod megtisztító erejében.

Kérés: Atyám, segíts teljesen rád bíznom magam!

Elmélkedés:

1. Kérjetek és kaptok! Amikor kisgyerek voltam, az idegenektől sokszor nagyon féltem. Emlékszem, amikor egyszer megkért az édesapám, hogy egy élelmiszercsomagot vigyek el a plébániára. A szegényeknek küldött hozzájárulást a plébániai gyűjtésre. Szinte megdermedtem a félelemtől. Végül legyőzve magamat becsöngettem, de ugyanabban a pillanatban a csomagot ledobtam, és elszaladtam. Olykor az imánkban is ugyanilyen félelmeket és bizonytalanságokat élünk át. Nem vagyunk biztosak magunkban, hogy az Isten a világról szóló gondjai közepette valóban jósággal tekint a mi kérésünkre is? Nem zavarjuk Őt esetleg a kéréseinkkel, valóban meghallgat minket? Alapvetően arra kell ilyenkor mindig emlékeznünk, hogy Isten mennyire szeret minket. Ahhoz, hogy kérni tudjunk, bíznunk kell abban, hogy Ő minden jót megad nekünk, és másoknak is, amit kérünk tőle.

2. Isten kinyilatkoztatja önmagát. A beszéd önmagunk megértetésének egyik eszköze. Megvannak, mint minden kifejezőeszköznek, a korlátai. A nyelv végességét tapasztaljuk meg, amikor megpróbáljuk azokat a valóságokat kifejezni, amikről az embereknek nincs világos elképzelésük. Isten hatalma, az Ő hódolatot követelő fensége, és létezése mindig fényévekre voltak a mi korlátozott felfogó képességünktől. Jézus valóságos Isten és valóságos ember mivolta lett a híd a mi emberi kifejezőképességünk, és Isten között – neki bensőséges ismerete van az Atyáról. Jézus a megfelelő fogalmakat használta az Isten leírásához, mint pl. Atya. Azonban felhívta a figyelmünket, hogy képekben beszélt hozzánk. Krisztus megígérte, hogy egy napon majd mindent megértünk, sőt színről színre látni is fogunk. Nem ez a legnagyobb reménység? Kész lennék most, ebben a pillanatban az Atya elé állni?

3. „Az Atya szeret titeket.” Emeritus XVI Benedek pápa emlékeztet minket az Atya szeretetére: „Valóban: Istent senki nem látta úgy, amint önmagában van. Ennek ellenére Isten nem egészen láthatatlan, nem teljesen megközelíthetetlen számunkra. Isten előbb szeretett minket, mondja Szent János levelében (vö. 4,10), és Istennek e szeretete megjelent közöttünk, láthatóvá vált azáltal, hogy „egyszülött Fiát küldte a világba, hogy mi általa éljünk” (4,9). Isten láthatóvá tette magát: Jézusban mi az Atyát szemlélhetjük (vö. Jn 14,9). Valójában Isten sokféleképpen látható. A szeretet történelmében, amit a Szentírás beszél el nekünk, elénk jön, meg akar nyerni minket – egészen az utolsó vacsoráig, egészen a kereszten átszúrt Szívig, egészen a Föltámadott megjelenéseiig és azon nagy tettekig, melyekkel az apostolok tevékenysége által a születő Egyházat a maga útjára rávezette.” (Deus Caritas Est, Nr. 17)

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, kinyilatkoztattad az Atya emberek iránti mérhetetlen szeretetét, amellyel feláldoztad önmagadat értünk. Segíts, hogy sohase kételkedjek szeretetedben. Segíts, hogy méltóvá váljak szeretetedre hűségem által, és azzal, hogy megteszem akaratodat a felebarátaim iránti szeretet cselekedeteiben.

Elhatározás: A mai napon el fogok imádkozni egy tized rózsafüzért azokért a misszionáriusokért, akik Isten szeretetét hirdetik az embereknek a járvány időszakában is.