Márianosztra (németül Naßraden) község Pest megyében, a Szobi járásban.
Földrajz
Külterületi településrészei:
Nevének eredete
Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta.
Története
Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először.
Nagy Lajos magyar király 1352-ben - az oklevél szövege szerint - a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott "in nostre" (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.
A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt
A török időkben,
egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett,
majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.
A község a 19. század végétől 1970-ig a Szobi járáshoz tartozott, mely 1923-ig Hont vármegye, 1923 és 1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 között Nógrád-Hont vármegye része volt, és az 1950-es megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.
Látnivalók
Érdekességek
Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:
- Jézus Öt Szent Sebe tiszteletére (júliusban)
- Fájdalmas Szűzanya tiszteletére (szeptemberben)
- Szeplőtelen fogantatás tiszteletére (decemberben)
Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg női elítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).
Képgaléria
-
Márianosztra látképe az épülő kisvasúti állomásról
-
-
-
-
térkép ▼ 
Kommentáld!