Potozán

Közzététel: 2012. okt. 30.

A pécsi Barbakán egy barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely sokszor önálló vizesárokkal, felvonóhíddal is rendelkezik és hátsó kapuja is van. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része. Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra.
A Pécsi barbakán, azaz a pécsi püspökvár délnyugati kapubástyájának tornya, jura-márga mészkőből épült.
Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban (Veszprém megye) látható még barbakán.
A Pécs óvárosában, a Barbakán szomszédságában található pécsi székesegyház (Pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik. A dóm külseje néhány vonásban klasszicista lett, de zömében a gót stílusjegyek uralkodnak.
Az 1882-1891 közti újabb átépítés során nyerte el a mai formáját. Az építész Schmidt Frigyes volt, akinek az volt az elképzelése, hogy a templomot neoromán stílusúvá alakítsák vissza. A dóm az UNESCO által világörökségnek nyilvánított ókeresztény sírkamrák közvetlen közelében helyezkedik el. A pécsi székesegyház az első templom az országban, amely a további romlás megakadályozására légkondicionáló berendezést is kapott.
A székesegyház „basilica minor" rangra emelkedett, amikor 1990-ben II. János Pál pápa pécsi látogatása során ellátogatott az épületbe.
1877-ben Dulánszky Nándor püspök megbízta Friedrich von Schmidt osztrák építész-restaurátort a székesegyház stílszerű megújításával. Célul tűzték ki, hogy a millenniumi ünnepségekre visszaállítják az Árpád-kori székesegyházat, megszabadítják a későbbi korok hozzáépítéseitől. 1882. június 9-én kezdték szétszedni és kiárusítani a barokk oltárokat, padokat és székeket. Olyan értékek pusztultak el, amelyek nem csupán a dóm története szempontjából voltak jelentősek, hanem a magyar művészet fejlődésének pótolhatatlan láncszemeit alkották.
Nagyjából a múlt század végi állapotot tükrözi a székesegyház mai képe. 1962-1963 folyamán tatarozták az épületet, a déli homlokzaton elhelyezték Antal Károly modern megfogalmazású apostolszobrait (az 1854-ben készült eredeti 12 és az 1891-ben készült második sorozatból megmaradt 2) szobor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola udvarán található meg, erősen leromlott állapotban), 1965--1968 között restaurálták a falképeket, letisztították a faragványokat, megújították az aranyozásokat.
A székesegyház orgonáját az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyárban készítették 1887-ben.
2008 elején újították fel, ezzel a hangszer műszaki és zenei értelemben is korszerű hangszerré vált. A hangszerhez elgördíthető, digitális játszóasztal és vezérlő elektronika készült, így az orgonista akár a templom közepén is játszhat. Az átépítéssel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona született.
E helyszíneken tett látogatásom alkalmával készített fotóimból állítottam össze ezt a videót.
PPS formátumban, teljes képernyős vetítésben nagyobb, szebb felbontásban itt tekinthető meg:
http://www.miosotis.extra.hu/index.html