Tíz ok, ami miatt jól fontold meg, hogy elmondod-e a Miatyánkot…

Ne mondd, „Mi”, ha elszigetelten élsz önzőségedben!
Ne mondd, „Atyánk”, ha nem viselkedsz mindennap gyermekeként.
Ne mondd, „aki a mennyekben vagy”, ha csak a földi dolgokra gondolsz!
Ne mondd, hogy „szenteltessék meg a te neved”, ha nem tiszteled!
Ne mondd, „jöjjön el a te országod”, ha ezt összekevered valamiféle anyagi eseménnyel!
Ne mondd, „legyen meg a te akaratod”, ha nem fogadod el, amikor fájdalmas!
Ne mondd, „mindennapi kenyerünket”, ha nem aggódsz az éhezőkért!
Ne mondd, „bocsásd meg a vétkeinket”, ha haragot tartasz testvéreddel!
Ne mondd, „szabadíts meg a gonosztól”, ha nem foglalsz állást a gonosz ellen!
Ne mondd, „ámen”, ha nem érted meg és nem veszed komolyan a Miatyánk szavait!

Válasz

Istenünk, te vagy híveid élete, az alázatosak dicsősége, az igazak boldogsága. Hallgasd meg könyörgő imánkat, és töltsd be bőséges kegyelmeddel lelkünket, mert szomjazva várjuk ígéreteid teljesülését. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

Válasz

„A Lélek gyengéden jön, és illatával teszi ismertté magát. Nem érezzük tehernek, mert könnyű, nagyon könnyű. A fény és a tudás sugarai áramlanak előtte, ahogy közeledik. A Lélek egy igazi barát és védelmező gyengédségével jön megmenteni, meggyógyítani, tanítani, tanácsot adni, megerősíteni, vigasztalni.” - Jeruzsálemi Szent Cirill

Válasz

Mit tanít nekünk az imáról Berecz Skolasztika

Az imádság, az elmélkedés

Atyám, taníts meg engem imádkozni! – Fűzd egybe a szép imádság által lelkemet a Tiéddel!

Oh taníts meg szépen imádkozni! Mint az angyalok az égben, vagy mint az ártatlan gyermek a földön. Oh taníts amint Te imádkoztál! Taníts meg engem is, mint apostolaidat, taníts meg engem is a Miatyánkra! Itt a földön minden imádkozik, csak az ember nem. – Csak én nem. – Mily fenséges ima száll az égbe a tavaszi napsütésben, a nyári melegben, mintha mindent a nagy világban az imádságos szeretet hevítene! Olyan a föld nyáron, mint egy tűzgolyó, a szeretettől, az imádságtól áthevített izzó tűzgolyó. És az őszi hervadásban mily csodásan száll az égbe a természet imája! De szépen susog a sárga falevél, melyet a nyári szeretet emésztett fel! Oh de gyönyörű, az ősz sokszínű imája! Ezüstös ködfátyla csillogó gyémántharmata. De boldogok vagytok, ti lassan, zenélve aláhulló levelek! Ki szed le a fáról? Miért hulltok le? A szeretet elhervasztott, s most színesen, sápadtan, őszi harmattal hulltok alá, mind megannyi imádságos fohász. – Oh de szeretem hallgatni az őszi levelek zizegő imáját, a lombjafosztott fák magasanszálló sóhaját, suhanását! És a téli fehér csend imája mily szűzi, ragyogó, tiszta! Oh, micsoda ima ez! Ilyent csak az Isten hozhat létre, – s ilyen ima csak Istennek szólhat, Istené lehet. Minden imádkozik az ég alatt, csak a legszebb, legtökéletesebb alkotmány, az ember nem. – Csak én nem imádkozom. Istenem, Atyám, taníts meg engem imádkozni. Taníts meg Veled beszélni, benned elmerülni. Oh, ne engedj addig meghalnom, mig nem tudok imádkozni. (V. 281)

Válasz

Uram,a reggelt ajándékba kaptam tőled!
Kérlek őrízz a bűntől,bajtól az egész nap folyamán,Uram!
Viselkedésemmel szavaimmal ne növeljem a bajt,hisz abból már sok van a világon.
Tetteimet úgy irányítsd,hogy másokon segítve felébresszem bennük az irántad való szeretetet!

Válasz