Fotó: stock.adobe.com

2020 novemberének végén megjelent, majd december 1-jén frissített írásunkban ismertettük a koronavírus ellen kifejlesztett egyes vakcinákat abból a szempontból, hogy a betegséggel szembeni védelem szempontja mellett mennyire felelnek meg az etikai követelményeknek. Ezt a megközelítést azért láttuk szükségesnek, mert bizonyos vakcinák kifejlesztése, gyártása, majd tesztelése során felhasználták abortált embriók sejtjeit. Felmerülhet tehát a kérdés, vajon bűnt követünk-e el, ha ilyen oltóanyaggal oltatjuk be magunkat.

Cikkünk úgy foglalt állást, hogy kötelességünk jól informálódni és tudni, hogy mely fejlesztések elfogadhatók vagy nem elfogadhatók morálisan. „Az a személy, aki abortált embrionális sejtek felhasználásából származó vakcinával oltatja be magát, nagyon távoli közvetett módon működik együtt az abortusszal” – írtuk. –„Az ilyen cselekedet etikai megítélése kizárólag akkor lehet elfogadható, ha jelentős veszély van a személy életére vagy a társadalomra nézve, illetve ha nem elérhető etikusan előállított alternatíva. Ellenkező esetekben morális kötelességünk az alternatívát választani.”

A pandémia erősödése és az oltások közeli megindítása okán december 21-én, hétfőn a vatikáni Hittani Kongregáció közzétett egy jegyzéket a Covid-19 elleni vakcina használatának morális kérdéséről. A jegyzéket Ferenc pápa jóváhagyta, és ő rendelte el a közzétételét. A jegyzék magyar nyelvű, részletes ismertetését a Vatican News cikkében olvashatják.

A Hittani Kongregáció azért látta szükségesnek a vatikáni értelmezés és útmutatás elkészítését, mert az elmúlt időszakban a tömegtájékoztatásban püspökök, katolikus egyesületek és szakértők nagyon sokféle és néha ellentmondó kijelentéseket tettek, amelyek kétségeket ébresztettek az oltások használatának erkölcsiségével kapcsolatban.

A Vatikán jegyzéke erkölcsileg elfogadhatónak tartja az etikailag kifogásolható (azaz abortált magzatok sejtjei felhasználásával készített) vakcinák használatát abban az esetben, ha egy adott országban nem állnak rendelkezésre etikailag kifogástalan oltóanyagok, esetleg tárolásuk és szállításuk különleges nehézségbe ütközik, vagy ha az egészségügyi hatóságok az állampolgároknak nem engedik meg a vakcinák szabad megválasztását.

A jegyzék megállapítja, hogy a kutatás folyamán a rosszban (tehát az abortuszban) való együttműködés tekintetében eltérő felelősségek léteznek. Az abortált magzatok szöveteinek felhasználásával előállított oltások alkalmazásakor a közreműködés a rosszban nem szándékos, hanem közvetett formájú, pusztán anyagi (materiális) jellegű. Az ilyen közreműködés elkerülésének erkölcsi kötelességét nem szükséges figyelembe venni akkor, ha komoly veszély áll fenn, például egy súlyos kórokozó egyébként visszafordíthatatlan terjedése, mint amilyen most a Covid-19.

Az ilyen vakcinák alkalmazása pedig nem jelent szándékos együttműködést az abortuszban, és semmilyen módon nem jelentheti az elvetélt magzatokból származó sejtvonalak használatának erkölcsi jóváhagyását.

A vakcinákat a közjót szolgálva fejlesztették ki, és a beoltás elfogadása erkölcsi felelősségünk, nem pusztán az egyéni egészség, hanem a közegészség érdekében is. A jegyzék arra kéri a gyógyszeripari vállalatokat és a kormányzati egészségügyi szerveket, hogy olyan, etikailag elfogadható oltásokat állítsanak elő és kínáljanak fel, amelyek nem okoznak lelkiismereti problémákat sem az egészségügyi szakembereknek, sem pedig maguknak a beoltandó személyeknek. Azok pedig, akik lelkiismereti okokból esetleg megtagadják a magzati sejtvonalakból előállított vakcinákat, törekedjenek arra, hogy más megelőző eszközökkel és megfelelő magatartással ne váljanak a fertőzés terjedésének hordozóivá – mondja ki a vatikáni ismertető.