Drága, megváltó Jézus Krisztus! Én, aki az Isten temploma vagyok, azé az Istené, Aki Van, akinek hajléka vagyok itt a földön, aki a Szentek Szentjét hordozom magamban, én, aki örököltem Mózes kőtábláit, aki méltó vagyok a frigyládát őrizni, köszöntelek téged bensőmben, oszlopcsarnokaimban, árkádjaim alatt. Nagyobb vagy te minden nagyságnál, amit hordozok magamban. Te vagy az élő Isten Fia, aki most testi mivoltodban beléptél küszöbömön.
Köszönöm, hogy belülről megtisztítasz. Fájdalmas elviselnem mindazt a szennyet, amivel nap mint nap telihordják termeimet és csarnokaimat. Adnak és vesznek, harácsolnak és csalnak, állatok tapossák szent köveimet. Köszönöm, hogy végre kiűzöd mindezeket belőlem, hogy szent szigorod és keménységed megtisztít engem. Köszönöm, hogy gondot viselsz rám, és emészt a buzgóság értem, Atyád házáért.
Immár harmadszor építették újjá falaimat és oszlopaimat, de mégsem újították meg bennem Atyád imádatát. Bár nehéz elfogadnom sorsom, hogy te is le akarsz rombolni, de átadom magam kezedbe, rombolj le! Mert tudom, hogy harmadnapra fölépítesz. Akarom, hogy általad épüljek újjá, és általad újuljak meg! Nem akarok olyan maradni, mint eddig. Újítsd meg bennem Atyád imádatát, és költözz belém, immár a te templomodba, és maradj bennem az új és örök szövetség által. Amen.
Kommentáld!