"Nem vetem rá szemem hiábavaló dologra. Gyűlölöm a pártoskodók cselekedetét, ne ragadjon rám! A csalárd szív távol van tőlem, a gonoszt nem ismerem."
Adjon Isten bátorságot ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogy élni érdemes!Miért írom ezt? Mert nem könnyű. Csak úgy tapadnak az emberre azok a tulajdonságok, amik a folyamatos kompromisszumkötéseink következményei, amit azért kötünk meg, hogy élni tudjunk a világunkban. Legalábbis így hisszük. Kompromisszum-késznek, nyitottnak kell lennünk szinte mindenben, mert annyi érdek, elgondolás, ami létezik szinte összehangolhatatlan. De vajon így van ez erkölcsi téren is? Így van ez a hit kérdéseiben is?
Bizonyára tapasztaltad már, hogy amikor erkölcsi kérdésekben biblikus akarsz maradni, mennyire ósdinak, maradinak tűnsz mások szemében. Szüzesség a házasságkötésig? Egyvalaki mellett elköteleződni és kitartani egy életen át? Kerülni az együttélést és igent mondani a házasságra? Ugyan már! - hogy csak párat említsek.
Mennyire elkötelezettnek, erősnek kell lennünk, hogy mások legyünk, hogy ne sodródjunk az árral!
Figyeld meg Dávid elkötelezettségét! Azt mondja, "gondom van a tökéletes útra... tökéletes szívvel akarok járni." (2. vers) Erős elgondolkodás, komoly célkitűzés. Bizony ne elégszik meg kevéssel. Ehhez igazi bátorság kell!Adjon Isten bátorságot nekünk is ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogy élni érdemes!
Mert élni csak úgy érdemes, ha a mércét magasra tesszük, ha a célunk nemes és igaz.
Ahhoz azonban, hogy el is érjük a célunkat a következő dolgokra is szükségünk lesz:
1. A fókusz mindig a jó ügyön legyen! - ne a hiábavaló dolgokon. Azzá válsz, amit szemlélsz, amit figyelsz. Mert minden hatással van ránk, így csak annak engedjünk, aminek a befolyását valóban érezni szeretnénk!
2. Tanuljuk meg tiszta szívből gyűlölni a rosszat, egyetérteni a jóval és nem keverni a kettőt egymással! Sokaknak már az erkölcstelen, a helytelen felismerése és annak rossz voltának belátása is gondot okoz.
Azonosuljunk a jóval és tartsuk távol magunkat a rossztól!
3. Ez a harmadik, tartsuk távol magunkat a rossztól! Mert bár megvan bennünk az elhatározás, sőt a felismerés is, de attól a kísértés még megmarad. Álljunk ellent! Tartsuk a távolságot! Ha közel engedjük magunkhoz, Dávid mondja, ránk ragad. Ő jól tudta ezt tapasztalatból. Sokszor kitette magát kísértéseknek és így emiatt elbukott. Isten kegyelme, hogy belátó szívet adott neki az Úr, vezette bűnbánatra és később nagy harcok árán győzelemre.
Tedd fel magadnak a kérdést: hogyan szeretnél győzni?! Mindig csupán a kudarcaidból tanulva, vagy Isten tanácsát megfogadva győzve a kísértések felett?
Tudom, legtöbben mindkettőt átéljük, de ha Isten tanácsait megfogadjuk, akkor több részünk lehet az utóbbiban.
Áldott napot!
Kommentáld!