Évekkel ezelőtt olvastam egy érdekes cikket, amely egy kutatásról számolt be. Megfigyelték, hogy a szívátültetésen átesett betegek személyisége, gondolkodásmódja gyakran erőteljesen átalakult, ezért kutatók úgy határoztak, hogy alaposan megvizsgálják a jelenséget. Úgy találták, hogy sokan azok közül, akiken ezt a műtétet hajtották végre jobban kezdték értékelni az életet, mint ajándékot, jobban észrevették a mindennapi apró örömöket, sokkal mélyebb és tartalmasabb emberi kapcsolatokat kezdtek kialakítani, sokkal barátságosabbá és segítőkészebbé váltak. Sőt, többen hinni kezdtek Istenben is, akik korábban erre nem voltak nyitottak. Az életmentő műtét örökre megváltoztatta őket. Ez mind érthető is, hiszen joggal érezhették úgy, hogy kaptak egy második esélyt, amivel jobban akartak élni, mint az elsővel.

Az első szívátültetést 1967. december 3-án hajtotta végre Christiaan Barnard dél-afrikai sebész. De úgy tűnik, hogy a szívátültetés gondolata évezredekkel megelőzte ezt a korszakalkotó műtétet. Sőt, sok ezer sikeres "átültetés" történt azt megelőzően. Igaz, hogy ezeket nem orvosok és műtősök végezték szikével, egyéb eszközökkel és fejlett műszerekkel, hanem Isten hajtotta végre Lelkével és kegyelmével.

Sok hasonlóság van az orvosok és az Isten által végrehajtott szívátültetések között. Ehhez a műtéthez is kellett egy donor, akinek meg kellett halnia, hogy új szívet kapjanak a beteg, önző, maguk körül forgó, büszke emberek. Jézus Krisztus halála tette lehetővé az ilyen szívátültetést (még akkor is, ha a műtét esetleg időben megelőzte a Golgota eseményeit). Ez a műtét is életmentő, de ez az örök életre menti meg az új szívet kapott embereket. Az új szív behelyezéséhez ezekben az esetekben is ki kell venni a régit, ami nem jól működik. Saját beleegyezés alapján történik, mint az orvosok által végzett műtét. És ugyanúgy megváltoztatja a személyiséget és a jellemet is. Sőt, ebben az esetben az, hogy megtörtént a "műtét", éppen ezen a változáson mérhető le.

Azonban vannak különbségek is. Például nincs várakozási idő, mert az Orvos mindenkinek tud adni időben új szívet. Ezért nem történhet meg, hogy valaki szeretne ugyan másik szívet, de meghal anélkül, hogy kapott volna. Nincs szükség steril szobára a műtét után, az embernek nem kell elvonultan élnie, és kerülni a másokkal való érintkezést. Sőt, éppen az ellenkezőjére van szüksége: olyan emberekkel találkozni, akik szintén új szívet kaptak, hogy erősíteni tudják őt, és olyanokkal, akikkel meg tudja osztani az újonnan kapott élet örömét. Ezzel a szívvel egy új lélek is költözik az emberbe, a Szentlélek, aki a változáson dolgozni fog.

Te kaptál már új szívet? Szeretnél? Az orvos már várja a hívásodat, az új szív vár rád!

Áldott napot!

bejegyezte: simon csaba – október 29, 2021