A Boldogságos Szűz Mária nevenapja a liturgikus naptárban. Mária nevét különböző napokon a 11. századtól ünnepelték. Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI. Ince pápa (1676-89) rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Napja ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. Szent X. Pius pápa (1904-14) az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12).

A Bécsnél aratott győzelmet 1686-ban követte hazánk felszabadítása is, melyet szintén Mária közbenjárásnak tulajdonítottak (Mária eljegyzése). A kultuszt Közép-Európában főleg a passaui Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) tisztelete ihlette. Bécs ostroma alatt I. Lipót császár 1657-1705) és udvara Passauba menekült, és a kapucínus kolostor e kegyképe előtt könyörgött a szabadulásért. A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult az ünnep gyors terjedéséhez. A 18. században hazánkba települő németekk, de a magyar kamarai telepítések is szívesen választották az új templomok, kápolnák titulusául Mária nevét, s általában a Mariahilf-kegykép másolatát, művészi átköltéseit helyezték oltárukra.

Mária neve

Szoros értelemben a héber Mirjam magyar megfelelője (Mária); tág értelemben mindazok a megszólítások, invokációk, melyekkel az Üdvözlégyben, a lorettói litániában és egyéb imádságokban megszólítjuk a Boldogságos Szüzet.

Külön ünnepként a 16. század elején jelent meg. Kezdetben Mária névadásának napjaként ülték a születése (Kisboldogasszony) után különféle dátumokkal.

Mivel az Ószövetségben a leányok névadása nem kötődött külön szertartáshoz (mint a fiúké a körülmetéléshez), ezért nem tudható, hogy Mária a születése után mely napon kapta a nevét. A hagyomány szerint ez a nap a születés utáni 4., 7., 10., 14. nap lehetett. Így külön ünnepét X. Leó pápa 1513-ban a cuencai egyházmegyének (Spanyolország)) engedélyezte a szeptember 8-a utáni 8. napra (szeptember 15-re). V. Sixtus pápa (1585-90) 1587-ban áttette szeptember 17-re (a 10. napra). Ekkor már Franciaországban is megtartották, az eudisták szeptember 22-én, a 14. napon ülték, azzal a megfontolással, hogy a zsidóknál a leányok 2 héttel a születésük után kapták a nevüket.

Ábrázolása: a Mária név betűiből összeállított monogram szinte minden templomban látható, a szerviták attributuma (Mária-tiszteletük miatt).