SZENT SZIMPLICIUS PÁPA
Szent Szimpliciusz (latinul Simplicius), (kb. 430 – 483. március 10.) volt a 47. pápa a történelem során. Hilár pápa utódaként került a keresztény egyház élére 468. március 3-án. Haláláig viselte tisztségét. Pontifikátusa még mindig a nagy hatású I. Leó pápa nyomait viselte. Legfőbb elvei között találhattuk a féktelen hitet és a római primátus fontosságát. Egy olyan korban uralkodott, amikor Róma politikai helyzete megingott, és végleg hanyatlani látszott.
Élete
Tivoli városában látta meg a napvilágot Itáliában. Családja szigorú keresztény neveltetést biztosított neki. A történeti forrásokból tudjuk, hogy apját Castinusnak hívták, és szabad római polgár volt. A papi hivatást választotta, és itt Leó elveit alapul véve szigor és hit jellemezte. Amikor 468-ban Hilár pápa meghalt, és Simplicius
lépett helyébe, kortársai úgy jellemezték, mint akit nehéz megingatni
szigorú hitelveiben. Keménykezű irányítására szükség is volt, ugyanis
Itáliát barbár hadak fenyegették. A germán herulok hadai végigdúlták a félszigetet, és 476-ban vezérük, Odoaker elűzte trónjáról az utolsó nyugatrómai császárt, Romulus Augustust, és magát Itália királyának nevezte ki. Szimpliciusznak sikerült kivívnia az új királynál Róma
viszonylagos függetlenségét. Odoaker alig változtatott az addigi
adminisztrációs rendszeren, így a nép könnyebben el tudta fogadni új
urát.
Az új világi hatalommal való egyezkedés leterhelte Simplicius erőit, így a Róma primátusát mindig is ellenző keleti egyházak ismét kikezdték a pápai hatalmat. Új erőre kaptak a monofiziták, és immár egész Bizáncot maguk mellé állítva küzdöttek a római apostoli szék hitelvei ellen. A viták a 451-es khalkédóni zsinat óta nem simultak el teljesen. Ezen a zsinaton I. Leó elítélte a monofizitákat, és ezt az egész zsinat elfogadta. A történet igazán 482-ben vett nagy fordulatot, amikor Zénón keletrómai császár kiadta a Hénótikont. Ez az írás elismerte az Első nikaiai zsinat határozatait, de a Khalkédónban tartott gyűlés döntéseit elvetette. Ez azt jelentette, hogy a császári hatalom a monofiziták oldalára állt.
Szimplicius
Szimpliciusz nem akarta elfogadni a Hénótikont, és kitartott az orthodoxia elvei mellett, valamint amellett, hogy a monofiziták tanai eretnekek. Több levelet is írt Konstantinápolyba, amelyben a pápai hatalom és az egyetemes zsinatok elsőbbségét védelmezi. Akakiosz konstantinápolyi pátriárka kezdetben Simplicius oldalán állt, de végül befolyása növelését látta a monofiziták támogatásában. Ezért még ugyanabban az évben aláírta a Hénótikont. Ez a keleti és nyugati egyházak első szakadásához vezetett, amely 519-ig tartott.
Pontifikátusának legnagyobb részében Simplicius gigászi küzdelmet
vívott a nyugati egyház összefogásáért. A birodalom összeomlása után az
egyház legfőbb feladata volt a lelki támasz nyújtása az embereknek, és a
pogány hordák közti misszionárius tevékenység. A pápa
legnehezebb feladata mégis az volt, hogy a hirtelen különböző
királyságokba szakadt egyházmegyéket összetartsa, és ne hagyja őket
elpusztulni. Sok feladatot és nehéz pontifikátust hagyott maga után,
amikor 483. március 10-én meghalt. Halála után szentté avatták, ünnepnapját halála napjára tűzték ki.
Művei
Források
Lásd még
Kommentáld!