János és Pál
római testvérpár volt: Julianus Apostata idejében együtt szenvedtek
vértanúságot (362).
A Coelius hegyén álló lakóházukat templommá
alakították át. Közbenjárásukat egyes vidékeinken a nép égiháború idején
tartja foganatosnak. Ausztria, Cseh- és Morvaországban, Szlovéniában
hasonlóképpen időjárási patrónusként tisztelik őket.
E közép-európai
összefüggések tisztázása közös munkával kívánatos volna.
Tiszteletüket legújabban Robert
Schindler az antik Dioskuros-hagyománnyal, Castor és Pollux alakjával és
ünnepével hozza kapcsolatba. Ez a nézet a mi magyar szempontunkból nem
fontos. Sokkal lényegesebb, hogy az osztrák és bajor népi barokkban
falusi kápolnák, helyi jelentőségű búcsújáróhelyek oltárain az időjárás
patrónusaiként (Wetterherr) tűnnek föl. Ezt a népies ikonográfiai
hagyományt követi Szekszárd még említendő kápolnája is.
A nap az aratás, egyúttal a nagy
nyári zivatarok idejére esik. Elsősorban ezért fejlődött ki egyelőre
ismeretlen liturgikus körülmények között viharokat fékező patronátusuk,
amelyre az Érdy-kódexben is olvasható legendájuk még nem tartalmaz
semmiféle utalást. Középkori misekönyveink számon tartják ugyan, de
patrociniumukkal, ábrázolásukkal ekkor még nem találkozunk.
Tiszteletük tehát csak a barokk időkben bontakozik ki. Nógrád és Kálló
helységekben a XVIII. században égiháború ellen szolgáltak misét az
ünnepükön. A bortermő Szekszárdon álló kápolnát (1776) nyilvánvalóan a
helybeli szőlőhegyek oltalmazására emelték. Nem tudunk Rohonc (Rechnitz,
1700), Krasznabéltelek (Beltiug), Kálmánd (Camin, mindkettő hajdani
Károlyi-birtok), Alsórakonca (Rikinica) kápolnájának alapítási
körülményeiről. Piliscsabán 1771-ben, Hangonyban 1793-ban harangot
szenteltek a két szent tiszteletére.
Privigye (Prievidza) harangjának felírása:
SANCTIS CONTRA TEMPESTATES TUTELARIBUS: JOANNI PAULO DONATO (1819).
Kommentáld!