Szent Balázs (születési helye ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéről nagyon keveset tudni.

Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt, akin az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött, a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban pedig a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként.

Ereklyéit Tarantóban, Mainzban, Trierben, Lübeckben, Párizsban és Raguzában őrzik (itt a város védőszentje is lett). Templomok épültek tiszteletére úgy Konstantinápolyban, mint Rómában is.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a 16. században keletkezett és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében.

Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távoltartja a farkasokat a nyájaktól.

Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.

Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki; húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.

Kivégzéséhez is legenda fűződik: Agricola helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba.

A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.

Szentantalfa - Szent Balázs templomrom

A templomrom Szentantalfához tartozik. Ajánlott megközelíteni Dörgicse felől. A templom bejáratától csodálatos kilátás nyílik a Káli medencétől keletre fekvő szőlőhegyekre.

A XIII. századbeli Szent-Balázs hegyi romtemplomot 2001-2002-ben sikerült részlegesen helyreállítani.

Elődje egy XII. sz.-i fatemplom volt, melyet egy évszázaddal később a XIII. sz.-ban román stílusban kő épület váltotta föl. A XIV. sz.-i gótikus átépítésre került sor: az épület Ny-i oldalára nagyobb hajó épült, ennek végén épült a torony és a lépcsőzetesen szélesedő támpillérek. A régi hajóhoz képest ez lejjebb épült meg, így lépcsővel kötötték össze a két hajót. Szintén a Ny-i oldalon két oszloppal háromnyílású kegyúri karzat épült. Az É-i oldalon kisméretű sekrestye épült. Különösen szép a Ny-i oldalon kialakított gazdagon díszített, pálcatagos bélletű csúcsíves kapu. További érdekessége, hogy a román kori szentélye kívül négyszögletes, belül íves kialakítású, mely a környéken Zánkán fordul elő.

A templomot és a községet a török pusztította el, ettől kezdve romos lett. Később nem települt újjá, de közigazgatásilag Balatoncsicsóhoz tartozik. Külön érdemes megemlíteni a templomromtól elénk táruló szép panorámát: a Balaton víztükre csillan meg szemünk előtt, a távolban a Badacsony jellegzetes tömbje, felsejlik a Hegyes-tű kibányászott hegye, s mindezek előtt a Nivegy-völgy, mely Zánkánál a Balatonba fut.

Szentantalfától a zöld sáv jelzésen juthatunk föl, vagy Óbudavár felől érkezve, még Szentjakabfa előtt tábla jelzi, ezt követve elérjük.