Ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is”

A Duna Televízió július 29-én a Szent Anna búcsúból közvetít római katolikus szentmisét. Az érdeklődők a festői fekvésű erdélyi tó legendájáról és a kegyhely történetéről az augusztus 5-ei Isten kezében műsorban láthatnak összeállítást.

A Duna és a Duna World a hónap utolsó vasárnapján a Hargita-megyei Szent Anna tó partjáról közvetít ünnepi szentmisét. A szertartást Tamás József gyulafehérvári segédpüspök mutatja be. A közmédia reméli, e sugárzással is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Szent Anna tó ismét elnyerje méltó helyét az erdélyi zarándokhelyek sorában. A Tusnádfürdőhöz közeli krátertavat népi legendák lengik körül; e történetekbe és a tó szakrális jelentőségébe az augusztus 5-ei Isten kezében műsor ad betekintést.

„Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava” – írta lelkesen Jókai Mór 1853-ban megjelent Úti levelében. Valóban, az ecsetre kívánkozó vadregényes táj sokakat megihletett, s a tó keletkezéséről a nép ajkán is számos legenda született.
„A szent és a profán találkozik a Szent Anna tó történetében – avat be a legendáriumba Balázs Lajos néprajzprofesszor. – A história a hintó elé fogott lovak szépségén rivalizáló testvérek legendájával, és a befogott tizenkét lány megalázásával indul. A feldühödött várúr ostorcsapása nyomán Anna, az egyik befogott lány égre emeli tekintetét, s Teremtőjétől kér segítséget. A vár összeomlik, víz alá süllyed, a lányok hattyú alakban térhetnek haza. A meseszövés más ősmagyar mondára is hasonlít, a Tordai hasadék keletkezésekor a kunok elöl menekülő Szent László királyunk fohászkodott, s látott csodát.”

A szájhagyomány itt nem ér véget: Anna kápolnát építtet a tó partján, s élete hátralévő részét az imádkozás tölti ki. Egyre többen keresik fel a szentéletű hajadont, akinek halála után a tó is a nevét viselheti.

Az első hiteles dokumentumok 1349-ben említik a Szent Anna-tavi kápolnát. A népi rege belesimult a katolikus egyházba, az imaház így Jézus nagyanyjának a nevét viseli. Egy másik, Szent Joákimnak, a Megváltó nagyapjának szentelt kistemplom is állt itt egykoron, amely a feltételezések szerint a XIX. század elején földrengés áldozata lett.

Az évszázadok folyamán rendszerint két búcsút tartottak: Szent Anna és Kisasszony napján. A háború előtt húsz-harmincezer ember érkezett a jeles napra. A ceaușescui érában ugyan tiltották a rendezvényt, de az erdélyi és az anyaországi fiatalokat a retorzió sem rettentette el attól, hogy a hagyomány jegyében itt találkozzanak.
„A Szent Anna búcsú idén is értékes lelki és kulturális programokkal várja a zarándokokat – invitál mindenkit Darvas-Kozma József esperes-plébános. – Keresztalják fogadása, ünnepi szentmise, keresztállítás a Szent Joákim kápolna emlékére, a csíkkozmási Tuzson János fúvószenekar és hagyományőrző csoportok előadásai erősíthetik a hitet és magyarságtudatot.”

A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Tamás József gyulafehérvári segédpüspök. A főpap igehirdetése a búcsú jelmondatából, Szent Pál szavaiból indul ki: „Ha szent a gyökér, szentek lesznek az ágak is.”

Adás: 2012. július 29., (Duna 11.00, Duna World 14.00)
Isten kezében: 2012. augusztus 5., (Duna 10.30)