hitvilág  2012.11.30. | 08:01 November 30. – Szent András napja

„Szent András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust, tudhatjuk meg Szent János elbeszéléseiből. Keresztelő János tanítványa volt a kezdetekben, majd testvérével Péterrel együtt álltak a Messiás mellé. A magyar nemzet emlékezetében is fontos szerepet kap András alakja."

Az András apostol nevének jelentései, értelme: ‚ékes’ vagy ‚válaszadó’ vagy ‚férfias’ az ander, azaz ‚férfi’ szóból; vagy András annyi, mint anthropos, azaz ‚ember’ az ama, azaz ‚fölfelé’ és a tropos, azaz ‚megfordulás’ szavakból, mintegy ‚aki fölfelé, a mennyeiek felé fordult és Teremtőjéhez egyenesedett’. Ékes volt életében, válaszadó a bölcs tanításban, férfias a szenvedésben és anthropos a dicsőségben.

András napja, amely az egyházi év őszi és téli szakának mezsgyéjére, az Advent küszöbe elé esik, már a középkor kezdetén léphetett az egész nyugati keresztény világban valamely régibb pogány jelentős nap helyébe, mint a házasság-orákulumoknak legjobban kedvező napok egyike. A szokások, melyek Európa majdnem minden keresztény népénél e naphoz fűződnek, lényegükben ugyanazok, amelyeket már a kereszténység előtti időkben is megtalálunk, részben az elismert pogány vallások szertartásaiban, részben az ezek törzsén élősködő babonák között. Mint ilyenek, az összehasonlító néplélektan azon egyetemes emberi tárgyai sorába tartoznak, amelyeket a szerelmi varázs fölötte érdekes és adatokban roppant gazdag fejezetébe utal a rendszeres kutatás.

Alapjuk ugyanis az a női lelkeknél kiváltképpen vajmi érthető kíváncsiság, amely az embert, de főleg a némbert jövendőbelije ki- és miléte iránt nyugtalanítja. Az év ama nagyobb számú napjai közül, amelyek e kíváncsiság kielégítésére a babonás lelkek előtt, régibb hagyományok öntudatlan hatása alatt, alkalmasakul mutatkoztak, egyik sem örvend nagyobb népszerűségnek, sőt talán akkorának sem, mint Szent András apostol és vértanú napja.

Erről a jámbor tanítványáról az Úrnak a legenda csak annyit jegyzett fel, amennyi e különös megtiszteltetése magyarázatára éppen nem elégséges. Hogy Szent Péternek e szintén halászmesterséget gyakorló s utóbb hittérítő útján a görögországi Pátreban keresztre feszített öccsét mi juttatta ehhez a házasságközvetítő szerephez: az még mindég kérdés tárgya.
(Katona Lajos: Folklór Kalendárium)

András alakját a magyar nemzetben Wass Albert tollából ismerhetjük meg

András apostol nagyon fontos személy a magyar nemzet emlékezetében. Annál is inkább, mivel a magyarság önmagát szkítának jelölte meg ezer éven át, és számtalan szkíta-hagyomány mutatható ki a mai napig a gazdag magyar kulturában. Továbbá a honfoglaláskori arab és európai írók mind, de a magyarság szövetségesei és ellenfelei is mindannyian szkítának nevezik a magyarokat. A szkíta emlékezet ezért megtartotta azt a hagyományt, hogy a magyarság a jóhírt elsőként nem térítőpapoktól, hanem András és Fülöp apostoltól, Jézus két tanítványától kapta.

Éppen ezért nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében épített első keresztény templomok zöme Szent András tiszteletére épült. Valószínűleg eme régi keresztény hit miatt jellemző lelete a magyar honfoglaláskori síroknak a kereszt.

Továbbá fennmaradt egy kevés információ a magyar táltos-hagyományokból is, mely alapján a magyar táltosok önmagukat az András apostol által hozott hit őrzőinek tartották, az általuk újnak nevezett, „római hittel" szemben. Ez a hivatástudatuk még a 20. században is élénken élt.
(Wass Albert: Hagyaték)

szentkoronaradio.com