Kopogtatás az ajtón…

… egyszerű emberek várnak bebocsájtásra…

… késő éjszaka…

… amikor a fogadó tömve volt…

és a tulajdonos elszalasztotta a lehetőséget.
Sokan még mindig elszalasztják a lehetőséget. Nem nyitnak ajtót. Nem ragadják meg Jézus születésének valóságát, pedig a betlehemi csoda még most is megtörténik, mert Isten belép az életünkbe, és beszél hozzánk. Megszólít bennünket a Biblia szavain, a naplementén, egy barát kedvességén, vagy egy orvosi diagnózison keresztül. Megszólíthat bennünket a karácsonyi énekek, a prédikációkon keresztül. Megérintheti a szívünket a születéstörténetet olvasva…

Az élet túlterhelt. A te életed is túl van terhelve. A menny tudja jól, hogy több van a válladon, mint amit elhordozhatnál. Mivel a menny látja mindezt, Jézus nem a teendők listájával terhel téged, hanem annak a listáját tárja eléd, hogy Ő mit tett meg és mit fog tenni érted. A halálod? Legyőzettetett. Bűneid? Meg vannak bocsátva. Félelmeid? Ő bátorsággal fog felruházni téged. Kérdéseid? Ő vezetni fog téged. Jézus sohasem tesz még hozzá a terheinkhez, hanem sokkal inkább könnyít rajtuk.

„Már túl késő…” – mondod, talán. Ne feledd, sohasem késő Krisztus számára. Sohasem vagy túl idős, sohasem lehetsz túl nagy káoszban, vagy túl kiégett. Illés depressziós volt, Isten mégis meglátogatta. Ábrahám idős volt. Isten mégis vezette őt. Mózes már egy jó ideje nyugdíjban volt. Isten mégis elhívta őt. Jónás menekült. Isten ennek ellenére használta őt. Jákób megcsalta a családját. Istennek ennek ellenére terve volt vele. Péter megtagadta Krisztust, Saul üldözte Krisztust, Tamás megkérdőjelezte Krisztust, de mindannyian megtapasztalták, hogy sohasem késő Krisztusnak belépni az életükbe.
Sohasem késő Krisztushoz fordulni segítségért. Nem lehet túl nagy a bűneid rakása, vagy túl hosszú a tévedéseid listája. A kopogtatás a szíved ajtaján? Ő bizony Jézus. Ő áll kívül, Ő vár a bebocsájtásra.

Neked csak meg kell nyitnod a szíved ajtaját.

(forrás: Max Lucado: Because of Bethlehem, Day #3: It's Never Too Late, fotó: pinterest.com)