REGNUM MARIANUM: A BOLDOGSÁGOS SZŰZMÁRIA BEMÚTATÁSA A TEMPLOMBAN

November 21.- Mária bemutatása, az Érdy-kódexben

„Asszonyunk Máriának templomban jelentése”

az év utolsó előtti Mária ünnepe, liturgikus nevén »praesentatio Beatae Mariae Virginis«.

A Pray-kódex már 1200 táján ünnepli, ugyanakkor Itáliában csak 1371 táján tűnt fel, majd V. Sixtus pápa is megerősítette (1585).

Óh, ha megtekéntjök szerelmes atyámfiai – írja az Érdy-kódex – ez mai szent innepnek méltóságát, bizonyával nem alábbvaló asszonyunk Máriának az egyéb ünnepénél. Mert ez mai napon jelenteték meg elészer ez világnak az ő szentséges volta, mikoron az ő szent szülei felvivék az Úristennek templomában. Ki jövendő vala, hogy az felséges teremtő Úristen fiának temploma lenne.

Ezt a napot Nagyszombat fogadalmi ünnepként üli meg, amelyre régebben vigíliaböjttel, virrasztással is készült. Ilyenkor a város hívő tót népe emlékezik az 1709-ik évi pestisre, amikor a Szent Miklós-templom Szűz Mária-képe könnyezett és vért izzadott.
                                                                                            

Akármikor ütve a mi végóránk,
Azt kiáltja szívünk, lelkünk és szánk:
Mária, Mária,
Vígy föl a mennyországba.

Szűr, baranyai sváb falucska templomában Mária bemutatását ábrázoló fogadalmi képpel találkozunk, amely sáskajárás emlékezetét őrzi. Ennek szövege magyarul: Szűr falu ezt a kápolnát az ifjú Mária bemutatásának tiszteletére állította, hogy hárítsa el a vészes és káros sáskajárást. Az Úr 1749. évében.

Az egykorú kápolnát is erre a titulusra szentelték, mint talán hasonló csapás után a közeli Lippó, Udvar és a távolabbi, de szintén német telepítésű Paks esetében is.

Fehér kápo’nának négy szegibe négy arany kereszt
Közepibe arangy ótár
Arangy ótár előtt arany karszékecske
Benne ül vala Boldogságos szép Szűz Mária.
Feje lehajtval
Könyvei hullvának.

Forrás- Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium, Erdélyi Zsuzsa: Hegyet hágék-lótőt lépék / archaikus népi imádságok,/ Katolikus Kalendárium 1932, az első kép a Szűzanyát/Trónoló Madonna/ ábrázoló, az 1300-as évekből való falfreskó, amelyet nemrégiben tártak fel a Budapest Belvárosi Plébániatemplomban/filmfelvétel a mozgókép menüben található/ a második freskó a dunaszerdahelyi Szent György templomot díszíti.


Összeállította: -cspb-