Megtartani az irányt
2020. május 30. Húsvét hetedik hete – szombat

Evangélium: 

Jn 21; 20-25
Péter hátrafordult, s látta, hogy az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, s aki a vacsorán a keblére hajolt és megkérdezte tőle: "Uram, ki árul el?" - az követi. Amikor meglátta, Péter Jézushoz fordult: "Hát vele mi lesz, Uram?" Jézus így válaszolt: "Ha azt akarom, hogy maradjon, míg el nem jövök, mi gondod vele? Te kövess engem!" Erre a testvérek között híre terjedt, hogy az a tanítvány nem hal meg. De Jézus nem azt mondta neki: "Nem halsz meg", hanem: "Ha azt akarom, hogy maradjon, míg el nem jövök, mi gondod vele."
Ez az a tanítvány, aki ezekről tanúságot tett és megírta ezeket. Tudjuk, hogy igaz a tanúsága. Jézus még sok egyebet is tett. Ha azonban valaki mind le akarná írni - azt hiszem -, annyi könyvet kellene írnia, hogy nem tudná az egész világ sem befogadni.

Bevezető ima: Uram, növeld hitemet! Szerető gondoskodásodba helyezem bizalmamat. Tanítványaid követtek téged; én is szeretnék tanítványodként az ő nyomdokukban járni. Tudom, hogy Te vagy az Út, az Igazság és az Élet.

Kérés: Jézus, segíts mindig rád figyelnem! Add, hogy az egész nap folyamán érezzem szerető jelenlétedet!

Elmélkedés: 

1. Csak egy a fontos. A mai evangéliumban Péter Jézussal megy, de leveszi a tekintetét mesteréről és megfordul. Jézus ezt észreveszi, és meglátja Péter szívének gondolatait. Megkérdezi: „Min gondolkodsz?” Szeretné megragadni Péter figyelmét, és mindenekelőtt azt akarja, hogy Péter lelke végre nyugalmat és békét találjon. A Szentírásban gyakran halljuk az Urat, amint megnyugtatja a tanítványait: „Ne féljetek!” Istennek mindannyiunk számára van egy szerető terve. Ha összehasonlítjuk magunkat másokkal, az gyakran vezet nyugtalansághoz és félelemhez. Akkor tudunk a legjobban összpontosítani a valóban fontos dolgokra, ha a napunk folyamán Krisztust őrizzük a szívünkben és gondolatainkban.

2. A hűséges tanítvány. Az utolsó vacsora emléke még mindig élénken élt az apostolok szívében. Azon az estén Jézus a saját testét és vérét adta tanítványai táplálására. Az Oltáriszentség a bizonyíték arra, hogy Jézus mindig velünk akar lenni. A szeretett tanítvány, Szent János meglátta, hogy ez mekkora nagylelkűség, és hálás akart lenni Jézusnak. Végigkísérte a szenvedéseit és jelen volt keresztre feszítésén. János a mai evangéliumban is követte Jézust. Eltökélt volt, hogy mindig Jézus mellett legyen. Megmutatta nekünk, hogy Jézus hűséges követője sose hagyja el az Urát.

3. A jövőt alakítani. Szent János tanúsága szerint Jézus rengeteg olyan dolgot tett, ami nincsen lejegyezve a Szentírásban. Most is sok olyan dolog van még, amit Jézus szeretne véghezvinni ebben a világban. Mindössze a mi együttműködésünkre van szüksége. Isten segítségével mi alakítani tudjuk a jövőt. Mi éreztethetjük ez emberekkel az Ő jelenlétét, mert kegyelme által bennünk él. Isten az életem szerzője, és csak úgy íródhat meg a könyvem, ha felismerem, hogy mindennel neki tartozom.

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, gyakran elkalandoznak a gondolataim, amikor másokra jobban figyelek, mint rád. A Te kegyelmed azonban mindig visszavezet azokra a zöldellő rétekre, ahol nyugalmat találok benned. Nem szenvedek hiányt semmiben, mert Te vagy az én pásztorom.

Elhatározás: Ma este néhány percet arra szánok, hogy megvizsgáljam, mennyire sikerült gondolataimmal és cselekedeteimmel Krisztust követnem.