Isten az erősségem
2020. május 25. Húsvét hetedik hete – hétfő

Evangélium:

Jn 16, 29-33
Erre a tanítványok megjegyezték: "Most már nyíltan beszélsz, nem képekben. Így világossá vált előttünk, hogy mindent tudsz, s nincs szükséged rá, hogy valaki is kérdezzen. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél." Jézus így felelt: "Most hiszitek? Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Azért mondtam el ezeket nektek, hogy békességet találjatok bennem. A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot."

Bevezető ima: Uram, Te mindent tudsz, azt is, hogy mennyire szeretlek, és akarok növekedni a szeretetben. Ma minden gondolatomat, szavamat és cselekedetemet a kezedbe teszem, hogy átalakítsd őket. A Te akaratodat fogom tenni, mert tudom, hogy napom minden percében bátorságot adsz ahhoz, hogy kitartsak melletted.

Kérés: Én Uram, én Istenem, növeld hitemet! Add kegyelmed, hogy bízzak jelenlétedben, és meghódítsam a világot szereteteddel!

Elmélkedés:

1. Ne féljetek! A tanítványok párbeszéde Jézussal a nagycsütörtöki utolsó vacsora helyszínén zajlik. Jézus több éven keresztül tanította őket, mégis csak most mondják, hogy „Most már nyíltan beszélsz”. Az igazság az, hogy Jézus üzenete általában nyílt volt, de a tanítványok nem akartak olyan dolgokat meghallani vagy megérteni, amelyek számukra terhet jelentettek volna. Amikor figyelmeztette őket közelgő szenvedéséről és haláláról, a Szentírás azt mondja: „De megkérdezni mégsem merték.” (Lk 9, 45). Az áldozatvállalástól való félelem gyakran elhomályosítja a Krisztus tanításáról alkotott képünket. Nem szabad azonban elfelednünk, hogy Jézus mindent tud, tehát ismeri a félelmünket is, amely az önfeláldozás útjáról eltérít. De az erő, amelyet az Ő szeretete közvetít, erősebb a félelmünknél.

2. Igaz hit. „Eljöttem az Atyától, a világba jöttem, de most itt hagyom a világot, és visszatérek az Atyához." (Jn 16, 28). Jézus ezen szavai meggyőzték a tanítványait, hogy Ő mindent tud. Jézus közelebbi megismerése egy nagy lépés volt előre, a tudás mégsem volt elég. Nemsokára elárulják az Urat cselekedeteikkel: „Eljön az óra, s már itt is van, amikor szétszéledtek, ki-ki megy a maga útjára, s magamra hagytok.” Amikor látták Urukat visszautasítva és szenvedőn, a hitük megingott, mert nem volt teljes. Az Istenbe vetett igaz hit több egy helyes felfogásnál. Az igazi hit kihívás elé állít, hogy ne csak ismerjük, hanem szeressük is Jézust cselekedeteinkkel.

3. Vihar utáni csend. Mindenki szereti a győztest, de nem mindig látjuk azokat az akadályokat, melyeket le kellett küzdenie a győzelem elnyeréséhez. Jézus azonban mindig egyenesen beszél velünk: „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” (Jn 12, 24). A mai evangéliumban nagyon tisztán kifejezésre juttatja, hogy az Ő követése sok gonddal jár együtt. Nem mindenki fog megérteni bennünket, amikor a Szentírás tanítását követjük a mindennapokban. Néha még azt is érezhetjük, hogy senki nincs, aki támogasson bennünket. „Bízzatok!” mondja Jézus. Ő a jutalmunk. Ő, az Atya és a Szentlélek mindig velünk vannak. Ők adják a békét, melyet a hűséges küzdelem után elnyerünk.

Beszélgetés Krisztussal: Hiszek benned, Uram. Annyira szerettél, hogy az életedet adtad a bűneim megváltásáért. A szereteted ad bátorságot a nehézségek idején. Segíts mindig hűségesnek lennem hozzád!

Elhatározás: Ma a magány vagy unalom perceit Jézus jelenlétében a hit cselekedeteivel fogom megtölteni.