Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be
2023. május 4. Húsvét negyedik hete – csütörtök
Szent Flórián vértanú, Boldog Ceferino Giménez Malla vértanú

Evangélium:
Jn 13,16-20
Miután a húsvéti vacsorán Jézus megmosta tanítványai lábát, így szólt hozzájuk:  „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is cselekedtek. Nem mindnyájatokról mondom ezt. Ismerem azokat, akiket választottam. De be kell teljesednie az írásnak: Akivel megosztottam kenyeremet, sarkát emelte ellenem. Előre megmondom, mielőtt megtörténnék, hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem.”

Bevezető ima: Uram, nélküled nem vagyok képes a szeretetre! Te vagy az Út, az Igazság és az Élet! Mai imámban szeretnélek ezért még jobban befogadni Téged. Jöjj, Uram, Jézus, és töltsd el Önmagaddal a szívemet, az értelmemet és az akaratomat!

Kérés: Uram, nyisd meg a szívemet, és add meg a kegyelmet, hogy sokkal jobban vágyódjak utánad!

Elmélkedés:

1. „Nem nagyobb a szolga uránál.” Jézus földi élete utolsó pillanataiban példájával még egyszer összefoglalja tanításának lényegét: amely a másokat szolgáló, áldozatos szeretet. Hangsúlyozza, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha ezt megértjük és gyakoroljuk is. Szeretné átadni nekünk az Újszövetség legfontosabb üzenetét: Isten maga az önfeláldozó szeretet! Ha ezt a tanítványok megértik, az segíti őket a következő napok nehézségeinek elviselésében, és abban, hogy felismerjék Jézus kereszthalálának helyét Isten tervében.

2. „Be kell teljesednie az írásnak.” Jézus jelzi, hogy látja a jövőt, és az, ami történni fog, nem éri váratlanul. Igazolja tanítványai előtt prófétai tudását; hogy a legsötétebb órákban, amikor semmit nem értenek majd abból, ami Jézussal történik, akkor is hinni tudjanak Benne – hogy Ő valóban az, akinek mondta magát: az Isten Fia. Nyugodt viselkedésével pedig példát mutat a teljes Istenre hagyatkozásra. Jézus tökéletesen bízik a Mennyei Atya végtelen szeretetében és hatalmában. Tudja, hogy Isten a legnagyobb szenvedést éppen a legnagyobb áldássá tudja alakítani. Ha imáinkban Jézusra hagyatkozunk, Ő segít bennünket is, hogy ugyanilyen szilárd legyen a Mennyei Atyába vetett bizalmunk.

3. „Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be.” Jézus nagy szeretettel vigasztalja tanítványait, hogy nem hagyja magukra őket, hanem halála után elküldi majd nekik Önmaga helyett a Szentlelket. A Szentlélek befogadása után a tanítványok valóban hasonló tetteket tudnak majd végbevinni, mint amiket Jézus tett – bár ezt most még elképzelni sem tudják. Bizonyára elég rejtélyesnek találhatták Jézusnak ezt a kijelentését. Mi azonban az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk, hogy Jézus ígérete beteljesedett. De Krisztus nem csak az apostoloknak tette ezt az ígéretet, hiszen így fogalmaz: „Aki befogadja…”. A Szentlélek befogadása bennünket is képessé tesz arra, hogy Jézus szeretetével szeressünk, és imáink által segítségül hívjuk a Mennyei Atya isteni hatalmát. Vegyük igénybe a Szentlélek mennyei segítségét a lehető leggyakrabban!

Beszélgetés Krisztussal: Jézus, tudom, hogy kiválasztottál, hogy befogadjam Lelkedet. Milyen hálás vagyok ezért! Felnézek a keresztre, Uram, és látom véredet, amit önként áldoztál értem, a töviskoszorút, amit eltűrtél értem, és a keresztet, amit alázattal hordoztál értem. Köszönöm, hogy megtisztítasz, lelkemet élő vízzel táplálod, és Nálad mindig menedékre lelhetek! Segíts, Uram, hogy én is átadjam magam Neked!

Elhatározás: Ma minden erőmmel azon leszek, hogy a következő bűnre vezető alkalmat elkerüljem.