Hogyan imádkozzunk?
2023. február 28. Nagyböjt első hete – kedd

Evangélium:
Mt 6,7-15
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok. Azt hiszik ugyanis, hogy akkor nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek, ne utánozzátok őket! Hiszen mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy ellenetek vétettek, mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket.”

Bevezető ima: Jézusom! Segíts, hogy ne csak a saját gondolataimat és kéréseimet fogalmazzam meg, amikor imádkozom, hanem hagyjak időt a csöndre is, hogy meghalljam, amit Mennyei Atyám szeretne mondani nekem.

Kérés: Uram, segíts mély hittel imádkoznom!

Elmélkedés:

1. Ne fecsegj! Kalkuttai Szent Teréz anya írta, hogy az imádság a csend gyümölcse. Jézus szeretné, ha megértenénk, hogy az ima sokkal inkább szól a hallgatásról, mint a beszédről. Jézus mai tanításában kifejezi: nem mi, emberek vagyunk fontosak, amikor imádkozunk, hanem Isten. Ne gondoljuk, hogy annál jobb az imánk, minél több és szebb gondolatot közlünk az Atyával. Hiszen Ő sokkal bölcsebb, mint mi, nincsen rászorulva a mi okosságunkra. Viselkedjünk alázatosan vele szemben! A Miatyánk kifejezi teremtmény voltunkat, azt, hogy mennyire rá vagyunk utalva Istenünk gondoskodására. Alázattal kérjük ezért Tőle mindennap a legszükségesebbeket, azzal a felismeréssel, hogy mi magunk képtelenek lennénk nélküle megteremteni mindezeket.

2. „Bocsásd meg vétkeinket.” Jézus hangsúlyozza a megbocsátás fontosságát. Amint János első levele emlékeztet minket: mindannyian bűnösök vagyunk. A keresztény élet egyik legfontosabb ajándéka, hogy találkozhatunk Jézus szerető irgalmasságával. Ezt csak akkor tudjuk igazán megélni, ha átültetjük a gyakorlatba. Az irgalmasság lényegét és értékét akkor értjük meg, ha mi magunk is megbocsátunk másoknak. A mi megbocsátásunk nem lesz azonos Krisztus irgalmasságával: Ő sosem vétkezett, mégis megbocsát nekünk, pedig nem érdemeljük meg. Ha Krisztus megbocsátott nekünk, hogyan merészelünk mi nem megbocsátani másoknak?

3. „Ne vígy minket a kísértésbe.” „Az embernek próbatételre van szüksége ahhoz, hogy éretté váljék, hogy a felületes jámborságból egyre inkább eltaláljon az Isten akaratával való mély eggyé váláshoz. A kísértések próbatételei elengedhetetlen utak ahhoz, hogy eljusson önmagához és Istenhez.” (XVI. Benedek pápa: A Názáreti Jézus) A kísértések ezen a világon elkerülhetetlenek, mindannyiunknak számítanunk kell rá! Imánkban arra kérjük az Atyát, segítsen a Szentlélek megvilágosító kegyelmével a helyes megkülönböztetésben, hogy felismerjük a gonosz megtévesztéseit, ravasz csábításait, és ellene tudjunk mondani azoknak. Minél odaadóbban küzdünk az Atyával való egységünkért imával és jótettekkel, annál jobban meghalljuk sugallatait, melyek a helyes úton terelnek bennünket.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, köszönöm, hogy megtanítasz arra, hogyan imádkozzak az Atyához. Kérlek, segíts, hogy többet és jobban imádkozzak! Segíts, kérlek, hogy teljes szívemből Istent akarjam életemben az első helyre helyezni. Segíts, hogy az Ő akarata fontosabb legyen, mint a sajátom! Segíts, hogy úgy bánjak másokkal, ahogyan szeretném, hogy velem bánjanak, és megbocsássak, ha megbántanak!

Elhatározás: Minden nap törekszem elmélyült, hosszasabb időt tölteni Istennel az imádságban.