Megtisztulás Isten kegyelméből
2023. január 12. Évközi első hét – csütörtök

Evangélium:
Mk 1,40-45
Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így kérlelte: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: „Akarom! Tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: „Nézd, senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul nekik.” Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek.

Bevezető ima: Jézusom, segíts belépnem Szíved szentélyébe ebben az imában! Hiszem, hogy itt vagy velem, de erősítsd hitemet! Remélek Benned, mert Te vagy az én biztonságom, de kérlek, erősítsd a beléd vetett bizalmamat! Szeretlek Téged, de tágítsd ki szívemet az igazi szeretetre!

Kérés: Uram, ajándékozz meg az alázat kegyelmével!

Elmélkedés:

1. „Akkor odajött hozzá egy leprás, és térdre esve így kérlelte…” A leprás önként ment Jézushoz, és kérte, hogy gyógyítsa meg. Egyszer egy pap azt mondta nekem: „Mi semmik vagyunk Isten nélkül.” A mai önző társadalomban könnyen válhatunk a technikai eszközök világának rabjaivá, bebörtönözve saját magunkat önző világunkba, ahol mi elegek vagyunk magunknak, tudjuk irányítani az életünket, dönthetünk kényünk-kedvünk szerint, teljesen elfeledkezve így Istenről és az Ő boldogságra vezető útjáról. Hiszen észre sem vesszük, hogy már teljesen elidegenedtünk Tőle. Mintha Nélküle is menne minden… Addig, amíg egyszer csak belénk nem vág az igazság, hogy „Mi semmik vagyunk Isten nélkül”. Felismerem-e saját leprásságomat, amikor elfordulva Istenemtől, próbálok saját magam istene lenni?! Képes vagyok-e a lepráshoz hasonló alázatossággal újra odamenni Jézushoz, alázattal kérve az Ő segítségét?

2. „Ha akarod, meg tudsz engem tisztítani.” Az evangéliumi leprás testén világosan látható volt a betegség.  Kiközösített. Elhagyott. Értéktelennek tartott. Az élet és halál peremén lévő ember, akinek már csaknem elszállt a reménye egy egészséges életről. Egyszer csak hall Jézusról, hogy sokakat már meggyógyított, és ezzel egy szikra remény költözik a szívébe. Nem követeli a gyógyulást, hanem Jézus kezébe adva a döntést, kéri Őt… Életem nehéz, kilátástalan pillanataiban, milyen hozzáállással fordulok az Istenhez? Odafordulok hozzá? Hiszek gyógyító erejében?

3. Megtisztult. A lepra eltűnt…, a hit feltűnt! Jézus nem a testi lepra meggyógyítására, hanem a lelki lepra, a bűnöktől való megtisztulásra hívja fel a figyelmünket. Valószínű, hogy mi elképzelni sem tudjuk, mit is jelent leprásnak lenni, azt azonban igen, mit jelent bűnösnek lenni! Jézus engem is, téged is meg akar gyógyítani, meg akar tisztítani a bűneinktől, de ehhez alázatra van szükségünk. Oda tudok fordulni Jézushoz, megmutatni neki sebzett lelkemet, és kérni az Ő bocsánatát? Készen állok egy igazi, mély gyónásra?

Beszélgetés Krisztussal: Drága Jézusom! Te jobban ismersz engem, mint én saját magamat. Nincs mit eltitkolnom előled, mégis sokszor nehezemre esik elfogadnom, belátnom a hibáimat. Kérlek segíts elfogadnom megbocsátásodat és engednem, hogy újra magadhoz vegyél.

Elhatározás: A következő szentgyónásomra alaposan felkészülök, és ha lehet ezen a héten meggyónok. „Add, hogy megismerjem bűneimet, és meg ne ítéljem felebarátomat…” (Szt. Efrém)