Boldog, aki nem botránkozik meg bennem
2022. december 14. Advent harmadik hete – szerda
Keresztes Szent János áldozópap és egyháztanító

Evangélium:
Lk 7,19-23
Abban az időben Keresztelő János magához hívatta két tanítványát, és ezzel a kérdéssel küldte őket az Úrhoz: „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” A két férfi Jézushoz érkezve így szólt: „Keresztelő János küldött minket, és kérdezteti: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Abban az órában Jézus sokakat meggyógyított különféle bajokból és betegségekből, megszabadított a gonosz lelkektől, sok vaknak pedig visszaadta szeme világát. Jézus tehát ezt válaszolta nekik: „Menjetek, jelentsétek Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: Vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, siketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot. Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.”

Bevezető ima: Istenem, Te annyira szeretsz minket, hogy egyszülött Fiadat küldted el megmentésünkre. Nyisd meg szívünket, hogy örömmel tudjuk befogadni Szent Fiadat! Segíts, hogy mindig az Ő szent akaratát teljesítsük, és fáradság nélkül felfedezzük Őt felebarátainkban!

Kérés: Jézusom, készítsd fel a szívem a közelgő eljöveteledre!

Elmélkedés:

1. „Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?” Keresztelő János egész életét a Messiás eljövetelének hirdetésére szentelte. Kemény életet élt, mindenét feláldozva Isten ügyéért. Mindezek után most börtönben van, és élete nagy veszélyben forog. Sok minden megfordulhatott ebben az időszakban a fejében, mérlegre teszi eddigi életét, és felmerül benne a kérdés: Vajon helyesen cselekedtem-e? Ezért elküldi két tanítványát Jézushoz, hogy megkérdezzék, Ő-e a Messiás. Ezúton kér segítséget, hogy a hitét fenn tudja tartani a nehézségek közepette. Keresztelő Szent János megtanít minket arra, hogy a keresztény hit egyben remény is. A hit erősít meg bennünket az ellentmondások zűrzavarában. Aki hisz, az remél. Kérjük Keresztelő Szent János segítségét, hogy a mi hitünk is élő legyen, hogy a mi hitünk is igazi erőforrás legyen a mindennapok zűrzavarában.

2. Krisztus nem mondta János tanítványainak: „Igen, én vagyok a Megváltó”. Jézus világosan leírta János tanítványainak, hogy miket tesz, de a végső döntést Jánosra bízta, hogy hisz-e neki a jelek láttán vagy sem. Így van ez a karácsony ünnepéhez közeledve is. Isten elénk teszi a jeleket. Ószövetségi jövendölések, csillag megjelenése... de mégis rajtunk múlik, hogy felfedezzük-e mindezek mögött az élő Istent, a megváltásunkat.

3. Próbatételek és hit. Ha Jézust őszintén követjük, rengeteg kísértést kell elszenvednünk. Ebben a részben Jézus ezt mondja nekünk is: „Boldog, aki nem botránkozik meg rajtam!” Ez az a boldogság, amikor bár elszenvedjük a nehézségeket, mégis bennünk él a biztos meggyőződés, hogy életünk minden pillanatában Krisztushoz tartozunk, és Ő mindig a tenyerén hordoz minket. Hiszen a főpapi imában Jézus így kéri az Atyát: „Nem azt kérem tőled, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15) A Mennyországba nem juthatunk el egyetlen pillanat alat, csak azért, mert Jézus megváltott minket. Nekünk is bele kell tennünk a magunk részét földi életünk küzdelmeivel. Ezek csiszolnak, formálnak minket, hogy végül alkalmasak legyünk a mennyei szeretet befogadására és továbbadására. Ne botránkozzunk meg Isten útjain, amelyen keresztül életünknek e legvégső céljához vezet bennünket.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, nagy örömmel tölt el a karácsony közelsége. Azzal, hogy magadra vetted emberi létünket, emlékeztetsz hitünk alapkövére: Isten szeret minket. Segíts, hogy fáradságot nem sajnálva tudjam ezt a valóságot a körülöttem lévő embereknek közvetíteni!

Elhatározás: Ma nagylelkű leszek a mosolyommal mindenki felé, akivel csak találkozom.