Fiam halott volt, és életre kelt
2022. szeptember 11. Évközi huszonnegyedik vasárnap

Evangélium:
Lk 15,1-32
Abban az időben a vámosok és a bűnösök Jézushoz jöttek, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: „Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.” Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: „Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet, s nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: »Örüljetek, mert megtaláltam elveszett juhomat.« Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre. Ha pedig egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat, és azt mondja: »Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett drachmámat.« Mondom nektek, az Isten angyalai is éppen így örülnek majd egy megtérő bűnösnek.” 
Majd így folytatta: „Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: »Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét.« Erre ő szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is nélkülözni kezdett. Erre elment, és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt, és így szólt: »Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be.« Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: »Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz.« Az atya odaszólt a szolgáknak: »Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült.« Erre vigadozni kezdtek. Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és megkérdezte, mi történt. »Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt borjút, mivel épségben visszakapta őt« – felelte a szolga. Erre az idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött, és kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: »Látod, én annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött, hizlalt borjút vágtál le neki.« Ő erre azt mondta: »Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. Most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt, és most életre kelt, elveszett és újra megkerült.«”

Bevezető ima: Jézusom, csodálatos, hogy Te soha nem fáradsz bele a vágyba, hogy találkozz velem! Köszönöm, hogy bármit tettem is, és bármilyen mulasztásokat is követtem el, Te akkor is ugyanolyan szeretettel keresel engem. Olyan vagy, mint a tékozló fiú édesapja, aki már messziről meglátta hazatérő fiát, mert minden áldott nap az utat fürkészte: vajon mikor érkezik haza elkóborolt gyermeke. Adj szívembe még nagyobb bizalmat és vágyat, hogy mindig együtt legyek Veled!

Kérés: Uram, kérlek, növeld szeretetedbe vetett bizalmamat!

Elmélkedés:

1. „Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve.” Jézus a tékozló fiú példabeszédével nagyon erőteljes képet ad nekünk a Mennyei Atya minden egyes emberre kiterjedő, végtelenül gyöngéd szeretetéről. Isten számára mindegy, hogy honnan jöttünk; milyen súlyos bűnök vannak a hátunk mögött. Őt kizárólag a szívünk jelenlegi állapota érdekli. Ezzel az irgalmas szeretetével mindenkinek és minden pillanatban szélesre tárja az újjákezdés kapuját! A mai evangéliumi történet biztosít minket arról, hogy Mennyei Atyánk minden egyes nap tárt karokkal vár minket az életünk újrakezdésére!

2. „Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta.” Merítsünk lelki erőt az Atya felénk forduló, szerető szívéből! Fussunk szerető karjaiba nap mint nap, és tárjuk fel előtte őszintén mindazt, amivel szeretetlenségünk miatt megbántottuk Őt. És Ő nem fog megdorgálni minket, mert egészen meghatja igaz bűnbánatunk. Istentől soha nem szabad félnünk! Krisztusban megmutatta nekünk irgalmas arcát, amely sokkal több, mint egy igazságos és szigorú bíró, aki csak a hibáinkat számolgatja.

3. „Vigadjunk, hisz fiam halott volt, és életre kelt, elveszett és megkerült.” Isten mindent tud az életünkről. Ő sokkal jobban tudja, mint mi magunk, hogy miért esünk vissza újra és újra ugyanazokba a hibákba; hogy miért nem vagyunk képesek erőt venni magunkon a gyengeségeinkben vagy miért nem tudunk olyan önfeláldozók lenni, mint Jézus – bár annyira vágyunk rá. Ő tudja, hogy mindez a lelkünk és a gonosz közötti harc területe. Minden egyes ember máshol áll ebben a személyes küzdelemben. Ennek kiindulópontja nem csak rajunk áll, hanem őseink lelki életén is erősen múlik. Előrébb tart az az ember, akiért szülei, nagyszülei sokat imádkoztak, és jóval rosszabbul áll az, kinek a családjában Istentől elfordult emberek éltek. Az Atya éppen akkor igazságos, ha önmagunk helyzetéhez viszonyít minket, és a jelenlegi igyekezetünkre tekint. Ezzel magyarázható a bűnösök iránti végtelen szeretete, különösen ha a legkisebb jelét is mutatják a jóra való törekvésnek. Legyünk mi is irgalmasok a gyöngébbekkel, és mutassunk nekik az életünkkel jó példát arra, hogy maguk is a jóra törekedjenek!

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom! Te segíteni akarsz a bennem lévő negatív gondolatok, érzelmek és indíttatások legyőzésében. Kérlek, adj kitartást és önmagammal szembeni türelmet, hogy ne keseredjek el, amikor szembenézek a hibáimmal. Bízom Benned, Uram, hogy kegyelmed formál engem, és lépésről-lépésre szeretőbb emberré alakítasz. Adj nyitottságot a szívembe, hogy befogadjam gyógyító kegyelmedet!

Elhatározás: Türelmesebb leszek másokhoz és önmagamhoz is.