A szűk kapu az, ami a Mennybe visz 
2022. augusztus 21. Évközi huszonegyedik vasárnap

Evangélium:
Lk 13,22-30
Abban az időben Jézus Jeruzsálem felé tartott. Útközben tanított a városokban és falvakban, melyeken áthaladt.
Valaki megkérdezte tőle: „Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek?” Ő így válaszolt: „Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak. A ház ura felkel és bezárja az ajtót, ti kint rekedtek, és zörgetni kezdtek az ajtón: »Uram, nyiss nekünk ajtót.« Erre ő azt feleli nektek: »Nem tudom, honnan vagytok.« Akkor ti bizonygatni kezditek: »Veled ettünk és ittunk; a mi utcánkban tanítottál.« De ő megismétli: »Nem tudom, honnan vagytok. Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők!« Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az Isten országában, magatokat meg kitaszítva onnan. Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Íme, így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!”

Bevezető ima: Uram, Istenem! Nyisd meg az elmémet, hogy halljam szavadat, és add, hogy a szívembe fogadjam! Hadd legyen számomra életet adó szó, lépteim biztos vezetője ma és életem minden napján! Szavaidon elmélkedve engedd, hogy rátaláljak a biztos és biztonságos ösvényre, mely Hozzád vezet, az örök életbe!

Kérés: Uram, Jézus! Add meg a kegyelmet, hogy csak a Te szeretetedet és akaratodat keressem! 

Elmélkedés:

1. Üdvösség: csak Isten segítségével! Egyfolytában ugyanazt a kérdést tesszük fel Jézusnak, amit az evangéliumi férfi kérdezett. Makacsul tudni akarjuk esélyeinket az üdvözülésre, mert a lelkünk elvesztésének lehetősége és a kárhozatra jutás borzalmasan félelmetes. Ha nem jutunk el az örök életre, akkor semmi sem számít, amit ebben az életben elértünk. Az üdvösségünk olyan cél, amit végtelenül komolyan kell vennünk. Az üdvösségre azok vannak meghívva, akik őszintén hisznek Isten jóságában és irgalmasságában; akik nem utasítják el az Ő számunkra felajánlott atyai szeretetét. A kárhozatba sújtó bűn az, amikor konokul hátat fordítunk Istennek, makacsul a saját fejük után járunk és csak önmagunkban bízunk.

2. Szűk kapu. Amikor Jézus a szűk kapuról beszél, ezzel azt mondja, hogy az üdvözülés nem születési előjog vagy olyasmi, amit könnyen megszerezhetünk. Függ az Ő kegyelmével való aktív együttműködésünktől: az erőfeszítéseinktől, hogy Istent szeressük és kövessük az Ő akaratát. „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat” (Jn 14,15). Jézus figyelmeztetett, hogy nem mindenki, aki azt kiáltja: „Uram, Uram…” jut be a Mennyek országába, hanem azok, akik teljesítik a Mennyei Atya akaratát. Az Isten akaratának való engedelmesség a legjobb biztosítéka üdvösségünknek! Milyen akadály van az életemben, ami nincs összhangban Isten akaratával?

3. Ne ítélj… Talán azon is meglepődünk, hogy az emberek majd „keletről és nyugatról” a látszólag „biztos befutók” előtt mennek be a Mennyei Királyságba. Nem szabad megítélnünk, hogy mások hol tartanak az üdvösség útján – ennek csak Isten a tudója –, hanem ehelyett a saját lelkünkkel szükséges törődnünk. Békében vagyunk-e Istennel a szívünk mélyén? Tiszta-e a lelkiismeretünk? Ha úgy találjuk, hogy valami közénk és Isten közé állt, akkor el kell mennünk gyónni, és imádkoznunk kell a változás kegyelméért.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, add kegyelmedet, hogy megismerhessem akaratodat! Adj nekem tisztánlátást, hogy láthassam, ha a lelkemben bármi olyasmi van, ami tőled eltávolít! Segíts legyőzni minden akadályt, hogy egy lehessek Veled, és akaratod vezessen mindennap!

Elhatározás: A jövőben gyakrabban fogok gyónáshoz járulni, és mindennap megvizsgálom a lelkiismeretemet, hogy így egységben és békében legyek az Úrral.