Isten teljessége egy falat kenyérben
2022. június 19. Évközi tizenkettedik vasárnap
Krisztus Szent Teste és Vére (Úrnapja)

Evangélium:
Lk 9,11-17
Jézus egy magányos helyre vonult apostolaival. A nép megtudta, és utánament. Szívesen fogadta őket, és beszélt nekik az Isten országáról, akik pedig gyógyulást kerestek, azokat meggyógyította. A nap már hanyatlóban volt. Odament hozzá a tizenkettő: „Hagyd, hadd menjen el a nép – figyelmeztették –, hogy a környékbeli falvakban és tanyákban szállást és élelmet keressenek maguknak, mert itt a pusztában vagyunk.” „Ti adjatok nekik enni” – válaszolta. „Nincs, csak öt kenyerünk és két halunk – mondták. – El kellene mennünk, hogy ennyi népnek ennivalót vegyünk.” Volt ott vagy ötezer férfi. Erre azt az utasítást adta tanítványainak: „Telepítsétek le őket olyan ötvenes csoportokban.” Úgy is tettek, letelepedtek mindnyájan. Most kezébe vette az öt kenyeret és a két halat. Föltekintett az égre, megáldotta, és tanítványainak adta, hogy osszák ki a népnek. Mindnyájan ettek és jól is laktak, s végül még tizenkét kosárra való maradékot szedtek össze.

Bevezető ima: Uram, Jézus! Add kegyelmedet, hogy megerősödjön a hitem az Oltáriszentségben való valóságos jelenlétedben! Köszönöm, hogy jelen vagy minden szentmisében, hogy velem találkozzál, és táplálj engem. Életem forrása vagy! Segíts, hogy növekedjek az irántad való szeretetemben!

Kérés: Uram, add, hogy jobban értékeljem jelenlétedet az Oltáriszentségben!

Elmélkedés:

1. Személy, nem tömeg. Képzeljük el, amint Jézus tanítja a népet a Genezáreti-tó partján. A tó sötétkék, zöld dombok övezik, és Urunk kitűnik fehér ruhájában. Én is ott lehetnék és hallgathatnám a szavait... Fontos részlet Lukács evangélista rövidke megjegyzése, hogy Jézus „szívesen fogadta őket”. Jézus ma is ilyen, minket is szívesen fogad, bárhol és bármikor keressük Őt. Csak mi ne legyünk restek odamenni Hozzá!

2. Igazi kenyér a mennyből. Jézus szeretetének, mely mindannyiunk fele irányul, nem elég, hogy beszéljen hozzánk és meggyógyítson minket. Szeretetét azzal akarja megmutatni mindennap, hogy enni ad nekünk. Jézus nagy csodája, hogy jóllakatja népét, lelki értelemben is beteljesedik az utolsó vacsorán: amikor megalapítja az ünnepet, melyről az Egyház ma megemlékezik (Krisztus Szent Teste és Vére). A legtöbbet adja, amit ember kaphat: Isten társaságát. Ezen a napon az Istennel való közösség kezdődik meg az ember számára! A katekizmus 1374. pontja szerint az Eucharisztiában „igazán, valóságosan és lényegileg jelen van a Mi Urunk, Jézus Krisztus lelkével és istenségével együtt az Ő teste és vére, és következésképpen az egész Krisztus." Jézus szeretete nagyobb annál, hogy csupán a fizikai szükségleteinket akarja kielégíteni. Ő saját Testét és Vérét adja oda nekünk lelkünk növekedésére!

3. Étel, hogy szent legyek. Figyelemreméltó a párhuzam testünk és lelkünk éhsége között. Mindannyian kerültünk már olyan helyzetbe, amikor nem vettünk elegendő táplálékot magunkhoz. Ilyenkor egészen gyengévé és erőtlenné váltunk. A Katekizmus 1394. pontja kimondja, hogy: „amint a testi táplálék az erők veszteségének pótlását szolgálja, az Eucharisztia úgy erősíti meg a szeretetet, amely a mindennapi életben hajlamos az elfáradásra.” Lelkünk állapotát nem érzékeljük olyan kézzelfoghatóan, mint a testi éhséget, de biztosak lehetünk benne, hogy a Szent Lelki Táplálék hiányában a testünknél is jobban szenved!

Beszélgetés Krisztussal: Végtelenül hálás vagyok neked, Jézus, az Oltáriszentségért – önmagad elajándékozásáért! Saját testedet hagytad nekünk, hogy táplálhass bennünket mindvégig! Túlcsorduló szeretettel szeretsz, és ez eltölti a mi szívünket is. Erősítsd bennem a vágyat, hogy minél gyakrabban akarjam a Te Szent Tested táplálékával erősíteni magamat.

Elhatározás: Amikor szentáldozáshoz járulok a mai napon, különösen is meg akarom nyitni a lelkemet Jézus valóságos jelenléte felé. Imádkozom, hogy adja meg nekem azokat a kegyelmeket, melyekkel most táplálni akar engem.