Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit
2022. május 10. Húsvét negyedik hete – kedd
Avilai Szent János áldozópap és egyháztanító

Evangélium:
Jn 10,22-30
Abban az időben a templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben. Tél volt. Jézus éppen a templomban járt, Salamon csarnokában. A zsidók körülvették, és kérdezték tőle: „Meddig tartasz még bizonytalanságban minket? Ha te vagy a Messiás, mondd meg nekünk nyíltan.” „Mondtam már nektek – felelte Jézus –, de nem hiszitek. A tettek, amelyeket Atyám nevében végbeviszek, tanúságot tesznek mellettem. Mégsem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók. A juhaim hallgatnak szavamra, ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, nem ragadja ki őket a kezemből senki. Atyám adta őket nekem, s ő mindenkinél nagyobb: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. S én és az Atya egy vagyunk.”

Bevezető ima: Jézusom! Hiszem, hogy Te valóban az Isten Fia vagy. Köszönöm neked a hit ajándékát! Te eljöttél értünk, elveszett bárányokért, hogy megtalálj, és hazavigyél minket. Köszönöm Neked! Rajtad keresztül megtudhatjuk, kik vagyunk, és hogy milyen kedvesek vagyunk számodra. 

Kérés: Uram! segíts, hogy még jobban higgyek benned! Add meg szívembe Isten és az emberek szeretetének azt a mély vágyát, amely a Te szívedben élt!

Elmélkedés:

1. Jézusnak hinni áldozatot kíván. „A tettek, amelyeket Atyám nevében végbeviszek, tanúságot tesznek mellettem. Mégsem hisztek.” – vádolja Jézus az Őt faggató farizeusokat, joggal. Mennyi csodának voltak szemtanúi, mégis belevesztek érteni nem akaró okoskodásaikba. Érezték: túl nagy árat kellene fizetniük, ha elismernék az igazságot. Ezért inkább ürügyeket gyártottak Jézus visszautasítására. Mert Jézus nem ismeri a megalkuvást. Ő nem elégszik meg a farizeusok felszínes vallásosságával. Követőitől azt kéri, hogy a maguk számára csak annyit akarjanak, amennyire feltétlenül szükségük van. Idejüket és energiájukat pedig a szükséget szenvedők megsegítésére fordítsák. Ezt a farizeusok túl kényelmetlennek tartották. Nem akarták Jézus követése miatt feladni addigi megszokott életüket.

2. Jézus juhai. Jézus juhai azok, akik követni akarják a Mestert mások szolgálatában és az egyszerű, minden feleslegről lemondó életvitelben. A kanonizált szentek élete a bizonyíték arra, hogy akik követik Őt, azokra valóban igazak Jézus szavai: „Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha”. A szentek közbenjárására történt csodák is igazolják, hogy ők már vitathatatlanul a mennyország lakói, akik közösségben élnek Istennel és Krisztussal.

3. Én hiszek-e? Saját életemben megtapasztaltam-e már Jézus csodás tetteit? Ha igen, ezek meggyőztek-e arról, hogy Jézus a Messiás, az én Megváltóm, akinek a szavai igazak? Hiszek-e Jézusban annyira, hogy mindenáron követni akarom Őt? Hiszem-e, hogy az Ő megalkuvás nélküli követése vezet el az Örök Életre? Vágyom-e erre igazán? A farizeusok nem akartak határozott döntést hozni Jézus mellett a nyilvánvaló bizonyítékok ellenre sem. Én azonban vágyjak boldog izgalommal a mennyország örömére, és merjem meghozni a radikális döntést Jézus teljes szívvel való követésére!

Beszélgetés Krisztussal: Uram, olyan sokszor hívtál engem. Sokszor szándékosan nem hallottalak meg, mert nem hittem, hogy terhemet vinni tudod. Segíts Uram, hogy erősebben higgyek benned! Segíts, hogy tanúd lehessek, segíts, hogy én is a Te juhaid közé tartozzak! Uram, maradj mindig a közelemben, mutasd meg nekem utadat, és adj nyitott szívet, amivel szereteted örök tűzét befogadhatom. Add, hogy égjen szívem a vágytól, hogy úgy éljek, ahogyan Te – adjam és kapjam a Te szeretetedet.

Elhatározás: Imában kérem Jézustól a kegyelmet, hogy vágyjam olyan önzetlenül szeretni, amint Ő szeret.