Jézus mindig ott jár mellettem a viharban
2022. április 30. Húsvét második hete – szombat
Szent V. Piusz pápa

Evangélium:
Jn 6,16-21
A kenyérszaporítás napján, amikor beesteledett, tanítványai lementek a tóhoz, bárkába szálltak, és elindultak a tó túlsó partjára, Kafarnaum felé. Már egészen besötétedett, s Jézus még mindig nem tért vissza hozzájuk. Erős szél támadt, s a tó háborgott. Amikor már eveztek vagy huszonöt-harminc stádiumnyit, látták, hogy Jézus a vízen járva közeledik a bárkához. Megijedtek. De ő bátorította őket: „Én vagyok, ne féljetek!” Föl akarták venni a bárkába, ám a bárka nyomban partot ért ott, ahová tartottak.

Bevezető ima: Jézusom, csodálatos Jó Pásztorom! Amikor apostolaid hívtak Téged, Te nyomban mellettük voltál. Hívlak most én is a mai imában, hogy kísérj lelki utamon! Adj tanácsokat és útmutatásokat, és formálj engem, hogy bárkám biztonságosan haladhasson tovább életem útján!

Kérés: Jézus, adj több hitet az imában és a Hozzád való hűségben!

Elmélkedés:

1. Jézussal a vihar lecsendesül, bárkánk célba jut. Azt olvassuk, hogy a tanítványok Jézus nélkül ültek bárkába, de nélküle hamarosan máris komoly veszélybe kerültek. Sötét volt, a szél és a víz vadul tombolt, kétségessé vált, hogy átjutnak-e élve a túlsó partra. Nem nehéz elképzelnünk, hogy páni félelem lett úrrá rajtuk. Ebben a lelkiállapotban könnyen kísértetnek gondolhatták Jézust, aki bárka híján saját két lábán, a vízen járva sietett a segítségükre. Hogy nehogy szörnyethaljanak ijedtükben, kedvesen megnyugtatta őket: „Én vagyok, ne féljetek!” A nehéz helyzetekben mi is megtapasztalhatjuk, hogy Jézus olyan módon jön segítségünkre, ahogyan álmunkban sem képzelnénk… Vegyük észre Őt, és vegyük fel bárkánkba, mert az Ő jelenlétében a leglidércesebb rémálom is jó véget ér! „A bárka nyomban partot ért ott, ahová tartottak.”

2. Jézus Úr a természet törvényei fölött. Mindez, mint olvassuk, a kenyérszaporítást követvető éjszakán történt, és mint bármi más, ez sem volt véletlen. A kenyérszaporítás csodája az Eucharisztia megalapításának előképe. A vízenjárással Jézus tovább akarja mélyíteni tanítványai tapasztalatait abban, hogy Ő, Jézus, valóban Úr a természet bármely törvénye felett! Jó pedagógiai érzékkel némi ijedtséget is okozott nekik hirtelen megjelenésével, ami csak még jobban garantálta a sikert, hogy egy életre emlékezetükbe vésődjön az üzenet: a Mester Úr a természet felett! Ezzel készítette fel még jobban hitüket az utolsó vacsora eseményére, ahol a kenyeret saját testévé, a bort saját vérévé változtatta.

3. Az Eucharisztia üzenete: Ne féljetek! Jézus számunkra is megmutatja minden egyes szentmisén az átváltoztatás pillanatban, hogy Ő Úr a természet törvényei fölött. Az evangéliumi történetek alapján minden okunk megvan arra, hogy higgyünk neki. De ha ennek ellenére mégis meggyöngülne a hitünk, akkor gondoljunk csak a számtalan Oltáriszentség csodára!  (Ezekről magyar nyelven is részletes ismertetéseket találunk az alábbi honlapon: www.miracolieucaristici.org) Jézus az Oltáriszentségben hozzánk is így szól: „Én vagyok, ne féljetek!” Ha az Eucharisztiában jelen lévő Jézusra bízzuk gondjainkat, Ő a mi bárkánkat is átvezeti a biztonságos túlsó partra!

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom! Amint apostolaid félelmükben azt gondolták magukban: Bárcsak ott lennél velük, Te a természet törvényeit felülírva nyomban ott termettél, és segítettél nekik. Add, hogy a mai evangéliumi történet egész életemre emlékezetembe vésse a bizonyosságot, hogy Te szüntelenül a segítségünkre sietsz, mihelyt hívunk. Valójában Te mindig velünk vagy, és a Veled való kapcsolatunk azon múlik, hogy mi mennyire akarunk megnyílni a Te jelenléted felismerésére, és együttműködni Veled.

Elhatározás: Hitem megerősítése érdekében felelevenítem emlékezetemben azokat az eseményeket az életemben, amikor nagyon konkrétan megtapasztaltam Jézus jelenlétét és segítségét. Feleleveníthetek másoktól hallott tanúságtételeket is.