Rajtam keresztül cselekszik az Atya
2022. április 8. Nagyböjt ötödik hete – péntek

Evangélium:
Jn 10,31-42
Egy alkalommal a zsidók köveket ragadtak, hogy megkövezzék Jézust. Erre ő megkérdezte tőlük: „Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében. Melyik jó cselekedetért akartok megkövezni engem?” A zsidók ezt válaszolták: „Nem a jó cselekedetért, hanem a káromkodás miatt akarunk megkövezni, mert ember létedre Istenné teszed magadat.” Jézus ezt felelte: „A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok? Ha már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt – és az írás nem veszítheti érvényét –, hogyan mondhatjátok arról, akit az Atya megszentelt és a világba küldött: »Káromkodol!« – mert azt mondtam, hogy Isten Fia vagyok? Ha nem cselekszem Atyám tetteit, ne higgyetek nekem! De ha azokat cselekszem, és nekem nem akartok hinni, higgyetek a tetteknek, hogy végre lássátok és elismerjétek: az Atya énbennem van és én az Atyában.” Erre ismét el akarták fogni őt, de kiszabadította magát kezükből. Ezután Jézus újra a Jordánon túlra ment, arra a helyre, ahol János először keresztelt, és ott is maradt. Sokan keresték fel, mert így vélekedtek: „János ugyan egyetlen csodát sem tett, de amit Jézusról mondott, az igaznak bizonyult.” És sokan hittek Jézusban.

Bevezető ima: Uram, add, hogy higgyek benned és tetteidben – köztük a legnagyobb tettedben, feltámadásodban! Add, hogy olyan legyek, mint Te, hogy életem sugározzon a hit, a szeretet és a remény tettein keresztül! Add, hogy másokat hozzád vezessek!

Kérés: Uram, segíts hitemet cselekedetekre váltani!

Elmélkedés:

1. A tettek tanúskodnak. A mai evangéliumban Jézus azt tanítja, hogy hitünk nem csak Isten ígéretein, hanem tettein is alapul. Felsorolja tetteit, amik alapot adnak Jézusban – Isten Fiában – való hitünknek. „…ha nekem nem hisztek, higgyetek a tetteknek”. A legnagyobb tette: feltámadása a halálból. A tetteknek mindig nagyobb a hatása, mint a szavaknak. A szavak talán meggyőzik az elmét, a tettek azonban kétségbevonhatatlan bizonyítékokat adnak. Jézus ma is Isten tetteit viszi véghez, különösen az Eucharisztiában és a bűnbánat szentségében, akár a többi szentségben. Valóban úgy látom Krisztus tetteit, ahogy vannak: Isten teremtő cselekedeteként – melyeknek hatalmuk van a változtatásra?

2. A világnak szüksége van a szent életek tanúságtételére. Nem szabad alábecsülnünk tetteink hatását a mai társadalmunkban. Külső ingerek tengerében vergődünk, túltelítettek vagyunk információval. De a szavak, képek és szlogenek elsikkadnak. Ebben a hangzavarban az életszentség tettei hangosabban beszélnek, mint ezelőtt bármikor. Így írt erről VI. Pál pápa: „A ma emberének inkább tanúságtételre van szüksége, mint tanítókra.” Törekedjünk ezért minél jobban megvalósítani küldetésünket: hogy Isten az Ő tetteit tudja végbevinni rajtunk keresztül!

3. Cselekedjük Isten tetteit! Amikor a farizeusok azzal támadnak Jézus ellen, hogy ember létére Istenné teszi magát, Jézus így felel meg nekik: „A Szentírásban nemde ez áll: Én mondottam: istenek vagytok?” – majd tovább magyarázza: „már azokat is isteneknek mondja az írás, akikhez Isten igéje szólt”. Az Atya az Ő képmására teremtett bennünket, és meghívott arra az útra, hogy ezt napról-napra egyre teljesebben meg is valósítsuk. Jelenti ez elsősorban a szeret képességében való folyamatos növekedést. Ez Isten kegyelmében történik, amely által egyre tökéletesebben eggyé válunk Vele. Jézus Örömhíre ezen túl jelent egy meghívást arra is, hogy közvetítői legyünk Isten természetfeletti hatalmának. Jézus – mint az apostoloknak – nekünk is tovább akarja adni ezt a hatalmat, hogy Isten megtapasztalható csodái is hirdessék a mi korunkban is: „Elérkezett hozzátok Isten országa.” (Mt 12,28) A híveknek ezt a küldetését Pál apostol is megerősíti: „Természetesen csak arról merek beszélni, amit Krisztus vitt végbe általam szóval és tettel a pogányok megtérítésére, jelek és csodák hatásával és a Szentlélek erejével.” (Róm 15,18)

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, milyen lenyűgöző kalandra hívtál meg engem! Arra hívsz, hogy én is vigyem végbe azokat a tetteket, amiket Te cselekedtél. Azt tanítod, hogy ezt nem a magam emberi erejéből kell tennem, hanem Isten kegyelmeire és hatalmára hagyatkozva, ahogyan Te is tetted: „Sok jótettet vittem végbe köztetek Atyám nevében.” Megvallom, nem tudom megérteni, hogyan lehetséges ez. Kérlek, Szentlelkeddel világosíts meg küldetésemben!

Elhatározás: Lehetőleg az Oltáriszentség előtt imádkozva törekszem megnyitni szívemet Isten meghívása előtt, amellyel emberi természetemet Önmagához kívánja felemelni. Kérem a Szentlélek vezetését, hogy segítsen túllépni emberi gondolkodásom korlátain.