Erő a szelídségben
2022. január 9. vasárnap – Urunk megkeresztelkedése

Evangélium:
Lk 3,15-16, 21-22
Abban az időben: A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek benneteket. De eljön, aki hatalmasabb nálam, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni.
Ekkor történt, hogy amikor a nép keresztelkedni ment, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és a Szentlélek leszállt rá látható alakban, mint egy galamb. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”

Bevezető ima: Mindenható, Örök Isten! Szent Fiad megkeresztelkedésével megmutattad nekünk, mennyire le akarsz hajolni hozzánk. Ebben példát adtál arra, hogy ha szeretni akarunk, akkor nekünk is ugyanígy kell viselkednünk másokkal. A szeretetben nincsen helye az ítélkezésnek, csak a szenvedőkkel való együttérzésnek. Tedd a szívemet szabaddá minden gőgtől, önteltségtől és hiúságtól!

Kérés: Jézus, adj nekem a tiedhez hasonló szelíd szívet!

Elmélkedés:
1. Minden dicsőség az Úré. János tudja magáról, hogy kicsoda. A megfelelő önismeret a szentté válás elengedhetetlen eleme. János sok embert vonz Izraelben a megjelenésével. Ilyen helyzetben sokan elkábulnának a népszerűségtől. Ő mégsem hatalmat akar, nem akar hamis dicsőségben tetszelegni. A gonosz folyamatosan megpróbálja a figyelmünket saját magunkra és tehetségünkre terelni, hogy elfordítsa arcunkat Istentől és az Ő tervétől. János nagyszerű példát mutat arra, ahogyan a szelíd ember önismerete leküzdi a gonosz kísértéseit. Ha teljesen Istenre figyelsz, egyre erősebb lesz benned a vágy, hogy megszüntesd magadban a hazugságot, hiúságot és önmagad túlbecsülését. Az Ő királyságának szentelsz majd mindent, amit Istentől ajándékba kaptál, és semmit sem tartasz meg magadnak, hiszen minden az övé.

2. Arra sem vagyok méltó, hogy saruszíját megoldjam. Nincs szent élet alázat nélkül. A valódi alázatosság az Istennel való kapcsolatom helyes megértésén alapszik. A helyére tudom tenni magamat: Isten a Teremtő, én pedig az Ő teremtménye vagyok, azaz mindenem Tőle van. Szó sincs az önbecsülés hiányáról. Jézus is szelíd volt, mégis határozott és erős. Az alázat annak a tudatosítása, hogy legjobb képességeim is Istentől származnak, és az Ő dicsőségét kell, hogy szolgálják. Végül még János alázatossága is elhalványul amellett, amit Jézus mutat példaként nekünk: „Az, aki szolgál, nem tartja magát feljebbvalónak annál, akinek szolgál, bármennyire nyomorúságos is lenne a helyzete. Krisztus elfoglalta a legalacsonyabb helyet a világon – a keresztet – és radikális alázatosságával megváltott minket és állandóan megsegít.” (XVI. Benedek pápa, Deus Caritas Est, 35) Ismét azt látjuk, hogy Jézus csak olyasmit kér tőlünk, amit maga már kész volt megtenni. Csak az ő kegyelméből lehetünk képesek ennek az alázatnak a megélésére nap mint nap. Kérjük Istentől újra és újra ezt a kegyelmet!

3. Jézus is fölvette a keresztséget. A keresztség fölvételével Jézus egészen lehajol a bűnös emberiséghez. Végtelen szeretetében teljesen eggyé válik velünk. Megtestesülésével a mi testünket öltötte magára. Most a bűneinket veszi magára, hogy megválthasson bennünket azoktól. Ha a zsidók számára botrány volt Isten emberré válása, mit jelenthetett nekik, hogy meg is keresztelkedett, ami a bűnbánat jele? Ilyen nagy Isten szeretete irántunk, hogy még ezt a cselekedetet sem tartja megalázónak. Ez az egyik legkifejezőbb gesztusa felénk, amely megmutatja irántunk való végtelen együttérzését és irgalmát. Próbáljuk most a szívünkkel átérezni Jézus szeretetének mélységét! Ha sikerül ezt megértenünk, akkor nem fogunk többé gőgösen ítélkezni mások felett – hogy önmagunkat föléjük helyezhessük, miközben (legalább tudat alatt) ezt gondoljuk: „Lám, én mennyivel jobb vagyok nála...”

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Te egészen a keresztig elmentél, hogy bizonyítsd az irántam érzett szeretetedet. Szereteteddel és alázatosságoddal megmutattad, hogy erősebb vagy minden bűnömnél. Adj erőt és bátorságot, hogy kövesselek az önfeláldozás útján, és szelíden szolgáljam a környezetemben lévőket! Szabadíts meg az önteltség béklyóitól!

Elhatározás: Elolvasom a Katolikus Egyház Katekizmusából a 1262-1270 bekezdéseket.