Hallgass a Szentlélekre!
2022. január 3. Karácsonyi idő – hétfő

Evangélium:
Jn 1,29-34
Abban az időben amikor Keresztelő János látta, hogy Jézus közeledik feléje, így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit! Ő az, akiről azt mondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én. Én sem ismertem öt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben.”
János azután így folytatta tanúságtételét: „Láttam, hogy az égből, mint egy galamb, leszáll rá a Lélek, és rajta marad. Én sem ismertem őt, de aki küldött, hogy vízzel kereszteljek, az mondta nekem: »Akire látod, hogy rászáll a Lélek, és rajta marad, ő az, aki Lélekkel keresztel.« Én láttam, és tanúskodom arról, hogy ő az Isten Fia!”

Bevezető ima: Uram, Jézus! Tudom, hogy minden keresztényt meghívtál Igéd hirdetésére és követésére. Bár közelebb lennék hozzád, hogy egyre inkább azzá váljak, akinek szeretnél engem! Tégy jobbá kegyelmed által!

Kérés: Mennyei Atyám, erősítsd hitemet, szeretetemet és reményemet! Segíts, hogy Keresztelő János példáján elmélkedve jobb apostoloddá váljak!

Elmélkedés:
1. Bízz az Úrban, hagyatkozz rá! Bár Keresztelő János tudta, hogy ő a Messiás előfutára, nem tudta pontosan, hogy ki a Megváltó. De ez a bizonytalanság nem hátráltatta őt. Tudta, hogy Istennek terve van, melyben neki is jut szerep. Amint megtudta, hogy milyen irányba induljon, nekieredt, még akkor is, ha pontosan nem látta, hol van a cél. Mi általában arra vágyunk, hogy Isten tervét a maga teljességében ismerjük, és sokszor addig neki sem kezdünk, amíg nem tudjuk elég pontosan, hogy mit kell tennünk. Azonban Isten ritkán mutatja meg teljes elképzelését, még mielőtt elindulnánk. Várja, hogy bízzunk benne, tegyük meg, ami tőlünk telik, s Ő a megfelelő időben befejezi majd. Előre tekinteni nagyon fontos, de nem kell ismernünk Isten teljes tervét! Ha hív, válaszolni kell, és nem megkérdőjelezni az utat. Elégedjünk meg bizalommal azzal, amikor Isten mindig az éppen következő lépést mutatja meg nekünk, mint Jánosnak!

2. Vezetőnk a Szentlélek. Ha az Úr terve utunk során folyamatosan bontakozik ki előttünk, akkor nagyon oda kell figyelnünk a munkálkodására a lelkünkben és az életünk eseményeiben. Keresztelő János azért ismerte fel Jézust, mert figyelt az Úr jeleire. A Lélek nyilatkoztatta ki neki Őt. Az Isten általában nem látomásokban és különös jelekben beszél hozzánk. Egyfelől gyakran fedezhetjük fel vezetését a velünk és körülöttünk történő eseményekben. De különösen is szánjunk időt arra, hogy az imában meghalljuk Isten sugallatait. Legyen ez minden napunk része!

3. Szembenézni a váratlannal.  Amikor János látta, hogy a Szentlélek galamb képében leszáll Jézusra, bizonyára meglepődött. Hiszen rokonok voltak, talán gyermekkorukban találkoztak is, mielőtt János kiment a pusztába. Ennek ellenére János nem tudta, hogy Jézus a Messiás, amíg a Szentlélek ki nem nyilatkoztatta neki. Korábban bizonyára ő is csak azt látta Jézusban, hogy egy a tisztességes, becsületes emberek közül. De Isten jelét befogadta, nem kételkedett benne. Sőt, azonnal aszerint is cselekedett, és saját követőinek hirdette Jézust. Talán Isten a mi életünkben is kér valami váratlant tőlünk; olykor olyan helyen ismerjük fel akaratát, ahol nem is számítunk rá. Késznek kell lennünk – mint Keresztelő János – hogy felismerjük Isten kezét, és akár az ellenkezőjét tegyük annak, amit elterveztünk.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Jézus! A Te tervedet nem mindig könnyű elfogadni. Oly nehéz néha teljesíteni azt,  még akkor is, ha tudom, mit szeretnél; talán mert nem számítok rá, vagy mert kényelmetlen nekem. De mégis teljesíteni akarom akaratodat, Uram! Bárcsak ugyanolyan állhatatos és nyitott lennék, mint Keresztelő János! Erősíts meg kegyelmeddel az engedelmesség erényében!

Elhatározás: Törekszem felismerni a Szentlélek indíttatásait, hogy jó úton járjak.