Jézus mindenhol megtalál engem
2021. december 7. Advent második hete – kedd
Szent Ambrus püspök és egyháztanító

Evangélium:
Mt 18, 12-14
Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”

Bevezető ima: Jézusom, elképzelem, amint az elveszett bárány után indulsz és megtalálod, nyakadba veszed és hazaviszed őt. Én is ilyen elveszett bárány vagyok... Gyere és találj rám ebben az imádságban, mert nélküled semmit sem tehetek!

Kérés: Add, Uram, hogy jobban átérezzem irántam való szeretetedet!

Elmélkedés:
1. Fontos vagyok Istennek. Minden embernek fontos, hogy számon tartsák, odafigyeljenek rá, szeressék őt. Ezért olyan szívet melengető ez a példabeszéd, hogy Isten úgy szeret bennünket, hogy utánunk jön, bármerre járunk is. Mennyire örül ennek a találkozásnak! Tudatosítom ezt magamban minden imádságom elején, hogy ez egy találkozás, aminek Isten nagyon örül? Jobban örül nekem, mint én neki, mert Ő kezdeményezte a kapcsolatunkat, Ő szeretett előbb! De mi hajlamosak vagyunk magunkból kiindulni, és elfelejteni, hogy mi csak válaszolunk szeretetünkkel Isten szeretetére. A szeretet képessége kegyelem, melyet „csak” kérnem kell Istentől! Kérjem ezért minél gyakrabban, hogy költözzön be Ő a szívembe!

2. A hegyen maradt kilenvenkilenc. Isten tehát jobban szereti az elkóborolt bárányait? – vetődhet fel bennünk a kérdés e példabeszéd kapcsán. Nem, hiszen Isten szeretete mindenhol jelen van. Az egyikre figyelés nem zárja ki a másikat, mindenkivel egyszerre tud személyes kapcsolatban lenni. A szeretet nem fogy el, nem lesz kevesebb, ha több felé oszlik, sőt, éppen ezáltal növekszik. Bennünk is akkor tud növekedni, ha nem méricskélünk, hanem nagylelkűen adjuk magunkat, a szeretetünket mindenkinek!

3. Isten mindent megtesz értünk. Mennyire csodálatos, amit a mai példabeszédben olvashatunk! Elénk festi Isten mindenkire és mindenkor kiterjedő irgalmasságát. Akárhányszor is hibázok, bármennyire is távol kószálok Isten szeretetének Országától, Ő bármit megtesz azért, hogy utánam jöjjön és az ölébe emlejen. Isten soha nem fárad bele a megbocsátásba... Én se fáradjak bele abba, hogy nap mint nap újra igyekszem jobban követni Őt! Soha ne adjam fel, mert Jézus jó Pásztorként mindig segítségemre siet ebben a küzdelemben. Hogy mind jobban segíthessen nekem, ezért fogadjam magamba az Ő szerető és magához emelő ölelését minél gyakrabban a Szent Eucharisztiában!

Beszélgetés Krisztussal: Jézus! Hányszor visszahoztál már külön útjaimról a nyájba! Segíts kegyelmeddel, hogy mind jobban kövesselek téged, és a gyakori szentáldozások gyümölcseként egyre inkább Te cselekedhessél rajtam keresztül! Hogy mások cselekedeteimen és viselkedésemen keresztül egyre jobban megismerhessenek téged, és higgyenek benned.

Elhatározás: Napközben gyakran hívom a Szentlelket, hogy járjon át és vezessen engem.