Jézus táplál minket
2021. december 1. Advent első hete – szerda

Evangélium:
Mt 15, 29-37
Abban az időben Jézus a Galileai-tengerhez érkezett. Fölment egy hegyre, és leült. Nagy sokaság jött hozzá. Hoztak magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat meg sok más beteget, és lába elé tették őket. Valamennyiüket meggyógyította. Amikor a nép látta, hogy a némák beszélnek, a bénák meggyógyulnak, a sánták járnak és a vakok látnak, elámult, és magasztalta Izrael Istenét. Jézus akkor összehívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: „Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Nem akarom étlen hazaküldeni őket, hogy ki ne dőljenek az úton.” A tanítványok erre megjegyezték: „De honnan szerzünk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy ekkora tömeget ellássunk?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” „Hét, és néhány apró halunk” – felelték. Erre meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Aztán fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, a tanítványok pedig a népnek. Miután mindnyájan ettek és jóllaktak, hét kosár kenyérmaradékot szedtek össze.

Bevezető ima: Istenem! Köszönöm, hogy Te vagy a Szeretet. Te vagy a mindenható Isten, s én eléd jövök, hogy hódoljak neked. Bízom benned, mert tudom, hogy bármit megtennél értem, és én is meg akarom tenni érted mindazt, ami kedves neked. Szeretlek téged, mert te előbb szerettél engem. Hálát adok, hogy ismerhetlek!

Kérés: Uram, erősítsd bennem a hitet, hogy Te mindig megadod, amire szükségem van!

Elmélkedés:
1. Mind meggyógyította őket. Jézus azért jött, hogy megszabadítson minket a bűntől és annak következményétől, a haláltól. A közénk jött Isten Fia, megváltónk egyik fontos ismertetőjele, hogy meggyógyítja a betegeket. Ennek láttán a nép dicsőíti Izrael Istenét, mert megtapasztalja isteni szeretetét és mindenhatóságát. Jézus nem tömegesen gyógyít, hanem mindenkivel egyenként foglalkozik. Képzeljük oda magunkat Jézus mellé, és nézzük: hogy bánik az eléje hozott betegekkel. Megszólítja őket, meghallgatja őket, rájuk teszi a kezét. És amit csak Ő tud: olvas a szívükben. Átérzi nemcsak a testi, hanem a lelki fájdalmaikat is. Ránk is vár az Oltáriszentségben, hogy odavigyük elé a nehézségeinket, szívünk bánatát, és nála keressünk gyógyulást!

2. Nincs mit enniük. A Teremtő Isten pontosan tudja, hogy itt a földi életben az embernek szüksége van a testi táplálékra is. Jézus nem várja el, hogy az Őt követők, az Őt hallgatók lemondjanak erről. Figyelmes szeretettel gondoskodik róluk. Ahogyan Jairus leányának feltámasztása után is az első dolga, hogy ételt kér a kislány számára, így az örömhír hirdetése és a gyógyítás feladata sem tereli el a figyelmét arról, hogy az emberek éhesek. Azonban azt is tudja, hogy van egy olyan éhség, amit nem tud bármilyen táplálék kielégíteni. Korgó gyomrunk emlékeztessen minket arra, hogy a lelkünket is táplálnunk kell! És Jézus nem akármilyen táplálékot ad nekünk: saját magát az Eucharisztiában.

3. Ti adjatok nekik enni! Jézus azt akarta, hogy a kenyérszaporítás csodájának megvalósulásához a tanítványok is hozzájáruljanak. Ők azok, akik átadják Jézusnak azt a kevés élelmet, amijük van, és ők azok, akik az áldás után szétosztják azt az emberek között. Az apostolok nélkül nem jut el a táplálék az éhes emberekhez. Jézus bennünket is kér, hogy nagylelkűen adjuk oda neki mindenünket, bármilyen kevésnek is gondoljuk azt. A csodát Ő műveli, de azt szeretné, hogy közreműködjünk benne. Advent jó alkalom arra, hogy Isten megsokasítsa azt a keveset, amit ajándékba tudok adni másoknak. Elsősorban az időmet, a figyelmemet, a türelmemet, az elfogadó szeretetemet.

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, úgy érzem, hogy szegény vagyok, és amim van, az alig elég saját magamnak. Segíts, hogy bízzak benned, és oda tudjam neked adni ezt a keveset! Hiszem, hogy Te az én kicsiségemmel is képes vagy csodát művelni. Köszönöm, hogy meghívsz a megváltói küldetésedben való részesedésre!

Elhatározás: Ma erőt veszek magamon, és Isten segítségét kérve megteszek egy olyan jócselekedetet, ami nagyon nehéz számomra.