Építsd életedet Krisztusra, a sziklára!
2021. november 18.  Évközi harmincharmadik hét – csütörtök

Evangélium:
Lk 19,41-44
Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt. Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”

Bevezető ima: Úr, Jézus! Milyen gyakran elkalandozik a figyelmem attól, ami valójában fontos az üdvösségem szempontjából. Bocsáss meg, kérlek, gyöngeségemért! Add, hogy a mai ima segítsen még jobban átérezni hűtlenségeim súlyát!

Kérés: Úr, Jézus! Segíts, kegyelmeddel, hogy növekedjen bennem a Te irgalmad iránti bizalom, és ezért soha ne kelljen félnem a jövőtől!

Elmélkedés:
1. „Sírva fakadt”. Megrendítő ez a kép Jézusról. Ha próbáljuk élénken magunk elé képzelni Megváltónkat, amikor sírva fakad népe tudatlansága és alkalmatlansága miatt, akkor megérezhetünk valamit Isten mély irgalmasságából. Jézus nem mérges, nem haragszik a kiválasztott népre. Nem a megbüntetésükön járnak a gondolatai. A szíve legmélyéből sírva fakad a hűtlenségük miatti szenvedésüket előre látva. Ilyen a mi Istenünk! Nem haragszik, hanem sajnál minket, bármennyire is gyöngék vagyunk szeretete követésében. Nincs okunk a félelemre, amikor négyszemközt vagyunk a mi Urunkkal.

2. Felismerni, ami üdvösségünkre szolgál. Az emberi élet sokféle döntési lehetőséget kínál számunkra. Isten szabad akaratot ajándékozott nekünk, ezért kedvünk szerint válogathatunk a körülöttünk lévő lehetőségekben: mivel töltöm az időmet, milyen munkát végzek, milyen gondolatokat fontolgatok magamban... E döntéseknek sokszor nem érezzük át a súlyát, jelentőségét. Ezért ne feledjük ezt a mai evangéliumi képet, amely figyelmeztet bennünket, milyen nagy felelősséget jelentenek a látszólag hétköznapi döntéseink! Egészen kicsi dolgokon múlhat az Istenhez való hűségünk vagy hűtlenségünk – majd a sok apró hanyagság széles folyóvá terebélyesedik, amely távol sodor bennünket az Élet erőt adó forrásától. Igen, nehéz mindig készen állni. Ezért mondta Krisztus tanítványainak: „Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek.” (Mt 26,41)

3. Felismerni a látogatás idejét. A lelki élet olyan, mint egy kastély. A kastélynak is megvannak az erős és gyenge pontjai. Van körülötte árok és magas kőfal, vannak ágyúi, de van kapuja is, ami csak fából készült. Mindannyiunkban van valami, ami ehhez a fa kapuhoz hasonló. Mindannyiunknak vannak gyengeségei. Fontos ezért elmélyülten imádkozva kérni a Szentlélek segítségét, hogy felismerhessem ezeket a saját életemben. Kérjem Istentől az alázat kegyelmét, hogy ne akarjam gyöngeségeimet a szőnyeg alá söpörni. Bátran megállhatok hibáimmal együtt az Úr színe előtt – hiszen Ő a mi együttérző és értünk szenvedő Pásztorunk. Ez az út: a bűnbánat úja tud megóvni attól, hogy Jeruzsálem lakóinkat sorsára jussak. „Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.” (Róm 10,13)

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, milyen nehéz elképzelnem azt a gyöngéd szeretetet, amellyel Te szeretsz engem! Kérlek, hogy a mai imában add meg szívembe a kegyelmet, hogy közelebb kerülhessek gyöngédségedhez! Szabadíts meg, kérlek, a félelemtől, hogy nem vagyok szeretetre méltó a Te szemedben! Add, hogy jobban átérezhessem azt, ahogyan Te érzel velem kapcsolatban! Segíts, hogy félelem nélkül állhassak eléd hibáimmal együtt.

Elhatározás: Komolyan veszem Jézus figyelmeztetését az imádkozva virrasztásra. A nap folyamán igyekszem minél gyakrabban elimádkozni egy-egy fohászt azért, hogy hűséges tudjak maradni Isten szeretetéhez.