A lerombolhatatlan templom
2021. november 9. 
A Lateráni bazilika felszentelésének ünnepe 

Evangélium:
Jn 2,13-22
Abban az időben mivel közel volt a zsidók húsvétja, Jézus fölment Jeruzsálembe. A templomban árusokat talált, akik ökröt, juhot és galambot árultak, valamint pénzváltókat, akik ott ültek. Ekkor kötelekből ostort font, és kikergette mindnyájukat a templomból, ugyanígy a juhokat és az ökröket is, a pénzváltók pénzét pedig szétszórta. Az asztalokat felforgatta, a galambárusoknak meg azt mondta: „Vigyétek innét ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!” Tanítványainak eszébe jutott, hogy írva van: „Emészt a házadért való buzgóság.” A zsidók erre így szóltak: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezeket teszed?” Jézus azt válaszolta: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem!” A zsidók azt felelték: „Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépíted azt?”
Ő azonban testének templomáról beszélt. Amikor feltámadt a halálból, tanítványainak eszébe jutott, hogy ezt mondta, s hittek az írásnak és Jézus szavainak.

Bevezető ima: Jézusom! Köszönöm neked buzgalmadat, ami állandóan lobog benned Atyád háza és az Ő népe iránt! Szentlelked által adj az én szívembe is kiapadhatatlan lelkesedést az Isten győzelméért való küzdelemre!

Kérés: Uram! Növeld bennem a Te szereteted tüzét!

Elmélkedés:
1. A lerombolhatatlan templom. A mai napon a pápák legősibb, 324-től  pápai székhelyként szolgáló bazilikájának felszentelésére emlékezünk. Az egyház iránti szeretet és a Péter egyházához való hűség jeleként ezt a napot az egész Katolikus Egyházban megünnepeljük. Az ünnep alkalmából olvasott evangéliumi szakasz azonban mélyebbre vezet bennünket ennél az ősi templomi épületnél: arra tanít, hogy ne magát az épületet tartsuk fontosnak, hanem a Szentháromságos Istent, aki minhárom személyében szüntelenül jelen van minden katolikus templomban.

2. Istennek szentelt tér. Jézus viselkedéséből megtanulhatjuk, hogy nagy tisztelettel viseltessünk az Isten házaként felszentelt helyek iránt. Fontos, hogy mit teszünk és hogyan viselkedünk ott, ahol Isten a legerőteljesebben jelen van számunkra. Minden, ami ellentétes Isten iránti tiszteletünk kifejezésével, akadályozza a lelki összeszedettségünket, szívünk Istenre való nyitottságát. A tér díszítése és a liturgia minden egyes eleme is azt hivatott szolgálni, hogy érzékeltesse velünk Isten magasztosságát és emberi felfogóképességünket messze túlszárnyaló fenségét. Vegyünk részt a szentmisén és más liturgikus eseményeken az Istennek kijáró áhítattal, és a kicsinységünket átélő alázattal!

3. Jézus az egyház alapja. Amikor belépünk a templom terébe, járjon át bennünket a feltétlen tisztelet érzülete az Atya, a Fiú és a Szentlélek iránt! Az Ő örökkétartó, sohasem lankadó, szüntelen értünk való munkálkodásuk tartja fenn azt a szent lelki erőteret, amelyben Isten kegyelmének nagy csodái végbemennek. Milyen lenyűgöző csoda játszódik le minden egyes szentmisében, amikor Jézus fáradhatatlan szeretetéből újra és újra feláldozza értünk Önmagát! Szükségünk van a szent terekre, de mit sem segítenének Jézus állandó buzgósága nélkül, amellyel szüntelenül meg akarja menteni az emberi lelkeket! Tiszteljük templomainkat, éljük át magasztosságukat, s engedjük, hogy tovább vezessék lelkünket az értünk önmagát feláldozó Megváltó Urunk iránti térdre kényszerítő hálára és tiszteletre!

Beszélgetés Krisztussal: Uram! Köszönöm neked mindent odaadó szeretetedet teremtményeid iránt, amelyet meg nem tudunk érdemelni! Add, kérlek a szívembe a szüntelen hála kegyelmét, hogy örömöt szerezhessek vele neked! Ajándékozz meg, kérlek, az Egyházad és templomaid iránti mély tisztelettel!

Elhatározás: Amikor belépek egy templomba, tudatosítom magamban Isten fenséges jelenlétét. Minden problémámat leteszem Jézus lába elé, és egészen az Ő isteni hatalmába helyezem.