Legyünk elsők a megbocsátásban!
2021. november 8.  Évközi harminckettedik hét – hétfő

Evangélium:
Lk 17, 1-6
Egy alkalommal Jézus így beszélt tanítványaihoz: „Lehetetlen, hogy botrányok ne forduljanak elő; de jaj annak, aki azokat okozza! Jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák, mint hogy egyet is megbotránkoztasson ezek közül a kicsinyek közül. Vigyázzatok magatokra! Ha vét ellened testvéred, fedd meg! De ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha napjában hétszer vét is ellened, de hétszer fordul hozzád, és azt mondja: Megbántam, – bocsáss meg neki!”
Az apostolok kérték az Urat: „Növeld bennünk a hitet!” Az Úr így válaszolt: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondjátok ennek a szederfának: Szakadj ki tövestől, és verj gyökeret a tengerben! – engedelmeskedik nektek.”

Bevezető ima: 

Atyám! Hálásan köszönöm neked, hogy szeretetre alkottál meg engem! Te ismered minden gondolatomat és tettemet, és tudod, hogy nem akarlak szándékosan megbántani téged. Köszönöm, hogy irgalmas vagy vétkeimhez! Kérlek, add felismernem mindazt, amivel megszomorítalak téged!

Kérés: 

Uram, segíts kegyelmeddel megbocsátanom másoknak úgy, amint Te megbocsátasz nekem!

Elmélkedés:

1. A bűn súlya. Úgy érezzük, Jézus nagyon keményen bánik az emberekkel: „jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakába” annak, aki botrányt okoz a bűneivel. Természetesen Isten nem kívánja senkinek sem az erőszakos halálát, ebből biztosan tudhatjuk, hogy egy nevelési szándékkal eltúlzott kijelentésről van itt szó. Jézus erőteljesen fel akarja hívni figyelmünket arra, hogy soha ne vegyük túl könnyedén a bűn kérdését. Kisebb baj még az életünk elveszítése is, mint a súlyos, másokat megbotránkoztató bűnben való megátalkodottság. Határozott tanítás ez számunkra, hogy a bűn zsoldja nem kerülhető ki! Ezért mindig figyeljünk kimondott szavaink súlyára és tetteink hosszú távú következményeire! Bűneinknek lassú, fokozatosan kiterjedő hatása lehet, és rossz példánkkal másokat is a hit elhagyásra vezethetünk.

2. A figyelmeztetés felelőssége. Jézus józan hozzáállásra nevel minket a bűnnel kapcsolatban: nem lehetünk vajszívűek, indokolatlanul elnézőek sem saját, sem mások bűneivel szemben. Bármennyire is ezt sugallja napjainkban a körülöttünk lévő világ! A hit elvesztésével elvész a jó és a rossz megkülönböztetésének képessége is az emberekből. Ezért nekünk kell Isten értékrendje őreinek lennünk a környezetünkben. Szelíden, együttérzéssel, de mégis határozottan figyelmeztetnünk kell másokat arra, amikor cselekedeteikkel súlyosan megsértik a Szeretet törvényét. Törekedjünk ebben a lényeglátásra! Nem az a cél, hogy a szigorú bíró szerepében minden egyes katolikus etikai szabály betartását megköveteljük nem hívő embertársainktól. Hiszen nekik gyakran – mivel híján vannak Isten kegyelmének – a legfontosabb etikai alapelvek betartása is nehezükre esik.

3. Isten nem haragtartó – mi se tegyük ezt! Amikor Urunk a megbocsátásra tanít bennünket, mindig legyen szemünk előtt az Ő végtelen türelme és irgalma irántunk. Ő tudja, hogy mik vagyunk: tudatlan és gyönge, a kísértéseknek szüntelenül kitett emberi teremtményei. Bizony, kénytelenek vagyunk beismerni, hogy magunk is erősen rászorulunk Isten irgalmára. Ez a perspektíva megadja számunkra a bölcsességet ahhoz, hogy ha kell, hétszer vagy akár hetvenszer hétszer is megbocsássunk másoknak. Isten kegyelmét kérve biztosan sikerülni fog! Az irgalmasság lényege: soha ne a vétkező embert ítéljük el, hanem mindig csak magát a helytelen cselekedetet! Amikor kísértést érzünk magunkban a mások feletti ítélkezésre, jusson eszünkbe, hogy nem ismerhetjük a kiváltó okokat, amik a másik életében ehhez a bűnhöz vezettek. Bár a bűne valóban rossz, de maga az ember minden bizonnyal nyitott a javulásra, ha Isten szelídségével és türelmével közelítünk felé.

Beszélgetés Krisztussal: 

Uram, tudom, hogy több mint hetvenszer hétszer bántottalak meg téged, és hogy irgalmasságod nem ismer határokat. Jóságodat nem tudom eléggé megköszönni. Szüntelenül megajándékozol szereteteddel, és a szentségek által növeled bennem jelenlétedet. Képessé teszel arra, hogy én is a Te szeretetedet tükrözzem mások felé. Ma bizonyára sok alkalom fog kínálkozni arra, hogy hozzád hasonlóan én is irgalmasan tekintsek másokra.

Elhatározás:

 Megvizsgálom a lelkiismeretemet, hogy van-e valaki, akinek még nem bocsátottam meg. Ha van, akkor törekszem Isten segítségével teljesen megbocsátani neki.