Tiszta lélekkel élni
2021. november 5.  Évközi harmincegyedik hét – péntek
Szent Imre herceg

Evangélium:
Lk 12,35-40
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: „Csípőtök legyen felövezve, kezetekben pedig égő gyertya legyen. Hasonlítsatok az olyan emberekhez, akik urukra várnak, hogy mihelyt megérkezik a menyegzőről és zörget, rögtön ajtót nyissanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket uruk megérkezésekor ébren talál. Bizony, mondom nektek, felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, körüljár és felszolgál nekik. És ha a második vagy a harmadik őrváltáskor érkezve is így találja őket, boldogok azok a szolgák. Gondoljátok meg: ha tudná a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába. Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem is gondoljátok.”

Bevezető ima: Jézusom! Köszönöm, hogy a mai napon is meg akarsz ajándékozni engem kegyelmeiddel az imádságban! Ma Szent Imre herceg ünnepén különösen is a bűntől való tisztaságban szeretnék növekedni. Világosíts meg Szentlelkeddel: segíts, hogy felismerjem, mi az bennem, ami nem tetszik neked.

Kérés: Uram, taníts meg tetszésed szerint élnem!

Elmélkedés:
1. A boldog szolga. Magunk elé képzelve ezt a szentírási jelenetet, próbáljuk átérezni: milyen nagy öröm lehet annak a szolgának a szívében, aki szeretett Urának hazaérkezésére várakozik. Így érezhettek az apostolok, amikor egy-egy küldetés után ismét visszatérhettek Jézus társaságába. Hasonlítható a kisgyermek felszabadult öröméhez, aki munkából hazaérkező édesanyja ölébe kuporodik az egész napos távollét után. Végre újra biztonságban érzi magát! Hallja a jól ismert, gyöngéd, szerető hangot, tudja, hogy most már semmilyen baj nem érheti, mert édesanyja gondoskodásával oltalmazza őt. Micsoda biztonság, micsoda melegség! Hála Istennek felnőttként sem vagyunk megfosztva ettől a mély, felszabadult örömtől: megtapasztalhatjuk az Úrral való minden egyes lelki találkozásban. És vágyódhatunk ennek az örömnek a teljességben való megélésére majd a Mennyek Országában! Milyen mélyen vágyódott erre kedves szentünk, Szent Imre herceg is! A királyi udvar pompájában élve sem engedett a testi kísértéseknek. Ehelyett kevés alvással megelégedve, éjszakánként zsoltárokat énekelve virrasztott, az Úrra vágyakozva. Kész volt lemondani a házasság örömeiről is, hogy egészen teljesen, egészen tisztán adhassa oda magát az Úrnak, minden pillanatban a vele való találkozásra készen.

2. Ajtót nyitni az Úrnak. Mit jelent ez a mindig készenlétben álló várakozás, amelyre Szent Imre herceg életét adta? Ő, a tisztaság szentje, oly ékesen tanúskodik erről: az imádságból és a szentségekből erőt merítve nemet mondani a kísértő gondolatoknak, késztetéseknek. Amint kitessékeljük életünkből a gonosz sötét ármánykodásainak felhőit, akkor láthatjuk meg a fényt: Isten lelkünket bevilágító jóságát. Törekedjünk tehát ezen az úton járni: ellene mondani az önző vágyaknak, késztetéseknek – és lelki hallásunk meg fog nyílni a Szentlélek indíttatásainak. Így válhatunk magunk is azokká a szolgákká, akik rögtön, örömmel ajtót nyitnak az Úrnak, amint meghallják halk kopogtatását a szívükben.

3. Körüljár és felszolgál nekik. Amelyik szolga ilyen lelki készenlétben vár Urára, annak nem kell az örök életig várakoznia arra, hogy Isten „felszolgáljon” neki. Igen, ez az evangéliumi kép az Úr és szolgája közötti kölcsönös szolgálat gesztusát tárja elénk. A szeretet mindig egy kölcsönös viszony: én szolgálom Istent, Isten pedig – aki az alázat legfőbb megtestesítője – szolgál engem. Elhalmoz gyöngédségével és szeretetével. Aki elég bátor ahhoz, hogy az életszentséget válassza, mint Szent Imre herceg, az már földi életében is megtapasztalja Jézusnak ezt az ígéretét!

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom! Csak Te tudsz képessé tenni engem arra, hogy mélyüljön bennem a vágy, hogy mindig készenlétben álló hűséges szolgád legyek! Most arra kérlek, hogy segíts: Szent Imre herceghez hasonlóan én is le tudjak mondani a testi kényelemről, hogy elegendő időt szakíthassak a Te dicsőítésedre és a veled való beszélgetésekre.

Elhatározás: Keresek egy olyan imaformát (akár éneket is), amit igazán örömmel tudok imádkozni. Ennek segítségével felszabadultan dicsérem Isten jóságát.