Megszabadulni a földhöz szögező kötelékektől
2021. november 3.  Évközi harmincegyedik hét – szerda
Porres Szent Márton szerzetes

Evangélium:
Lk 14,25-33
Abban az időben amikor Jézust nagy népsokaság követte, ő hozzájuk fordult, és így szólt: „Aki hozzám jön, de nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fivérét és nővéreit, sőt még saját magát is, nem lehet az én tanítványom.
Aki tehát nem hordozza keresztjét, és nem így követ engem, nem lehet az én tanítványom. Ha valaki közületek tornyot akar építeni, vajon nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, hogy van-e miből befejeznie? Mert ha az alapokat lerakta, de (az építkezést) befejezni nem tudta, mindenki, aki csak látja, gúnyolni kezdi: »Ez az ember építkezésbe fogott, de nem tudta befejezni.« Vagy, ha egy király hadba vonul egy másik király ellen, előbb leül és számot vet, vajon a maga tízezer katonájával szembe tud-e szállni azzal, aki húszezerrel jön ellene? Mert ha nem, követséget küld hozzá, amikor még messze van, és békét kér tőle. Tehát mindaz, aki közületek nem mond le mindarról, amije van, nem lehet az én tanítványom.”

Bevezető ima: Jézusom! Tudom, hogy Te jelen vagy, amikor imádkozom. Még akkor is vársz rám, amikor nem érzem szívemben az örömteli vágyat, hogy imádkozzak hozzád. Kérlek, ajándékozz meg kegyelmeiddel akkor is, amikor én egészen méltatlannak érzem magamat ezekre!

Kérés: Uram! Kérlek, add szívembe az erős vágyat, hogy a veled való örökké tartó találkozásért le akarjak és tudjak mondani minden evilági kényelmemről.

Elmélkedés:
1. Istené az első hely. Első hallásra megütközünk Jézuson, amikor látszólag a családunk iránti gyűlöletre szólít fel. De mint sokszor az evangéliumban, most is egy túlzó kifejezéssel találkozunk, amit nem szó szerint kell értenünk.  Hiszen a Szeretet Istene nem várhat el tőlünk gyűlöletet. Az erőteljes szóhasználat csupán a tanítás fontosságát hangsúlyozza. Csak akkor lehetünk Jézus követői, ha nem a család és a barátok elvárásai határozzák meg a döntéseinket, hanem azt tesszük, amire Isten szólít minket. Emiatt időnként szembe kerülhetünk azokkal is, akik a legközelebb állnak a szívünkhöz, mégis ellent kell mondanunk nekik. Erre utal Jézusnak ez az erőteljes megfogalmazása. Ha Jézust akarjuk követni, akkor meg kell tudnunk hozni a határozott döntést, hogy nemet mondunk a régi emberre  – amelyet bizonyos helyzetekben a szülők és a testvérek képviselnek – és igent mondunk arra, hogy Jézus segítségével új emberré: Isten emberévé váljunk.

2. A realitások felmérése. A mai tanítás következő részében Jézus figyelmeztet, hogy az Isten országáért való küzdelemben is szükségünk van értelmünk józan megfontolásaira. Ő tudja, milyen az, amikor egy mély, erőteljes Istennel való találkozás élményének hatása alatt valakiben annyira fellángol az Isten utáni vágy, hogy minden földi realitásról megfeledkezik. Emlékeztet minket, hogy ilyen helyzetekben szálljunk le a földre! Ne várjuk el Istentől, hogy minden nehézséget egycsapásra elsimítson az életünkben csak azért, mert Ő a Mindenható, aki bármire képes. Igen ám, de Isten nem a fejünk felett átnyúlva tervezi megvalósítani az Ő Országát! Bár megtehetne bármit, de akkor mi nem fejlődnénk semmit, ha Ő helyettünk rendbetenné a világot. Ez a világ és ez az élet a mi személyes felelősségünk, és emberi természetünk szerint kell részt vennünk az újjászülés küzdelmeiben. Ne legyenek illuzórikus elvárásaink se önmagunkkal sem Istennel szemben! Maradjunk türelmesen a realitások talaján: mérjük fel, mit vagyunk képesek imáinkkal és küzdelmeinkkel reálisan elérni.

3. Mindenről lemondani. Jézus végül még tovább megy: nem csupán az emberekhez fűződő legerősebb kapcsolatainkról való lemondást kéri, ha ezek akadályoznak minket az Istenhez való közeledésben. Azt mondja, hogy csak akkor vagyunk képesek valóban követni Őt, ha le tudunk mondani minden olyan vágyról, melyek nem Isten felé, hanem a földi életünk önző élvezete felé vezetnek minket. Milyen nehéz is gyakran ezeket felismernünk! Olyan rendetlen ragaszkodások, melyek megannyi kötelékként hozzászögeznek minket ehhez a világhoz, mint Gullivert a törpék sok kicsi kötélkéje. Ezek lehetnek a szórakozásaink, melyek nélkül úgy érezzük, csupa unalom és szomorúság lenne az életünk. De lehetnek azok a dolgok is, amikre büszkék vagyunk, és ezért nem tudjuk elengedni a velük való foglalkozást. Vagy bármilyen más önző ragaszkodásunk, ami eltávolít minket Istentől. Jézus egyértelműen kijelenti, hogy aki a Mennybe akar jutni, annak törekednie kell megszabadulni minden felesleges evilági vonzódástól. A Mennyben nincsen önérdek és magántulajdon, csak önzetlen ajándékozás.

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom! Nem könnyű követni téged. Azt kéred tőlem, hogy adjak oda mindent,  ami sokszor oly kedves nekem. Kegyelmed nélkül képtelen vagyok erre. Gyenge vagyok, de hiszem, hogy annyi erőt adsz, amennyire szükségem van.

Elhatározás: Végiggondolom az imában, mi minden akadályoz abban, hogy jobban átadjam magamat Istennek. Kérem a Szentlelket, hogy segítsen felismerni az akadályokat, és kegyelmével szabadítson meg ezektől. Tudom, hogy ez hosszas munka, ezért kérem a türelem kegyelmét is ehhez.